BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kiterjesztik a kamatstopot a diákhitelekre is

A diákhitel 1 kamata 2023. január elsejétől változatlanul 4,99 százalék lesz, jelentette be a Facebookon megjelent videóüzenetében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Eddig több mint 500 ezren vettek fel hitelt a tanulmányaikhoz, a kölcsön összege havonta egyébként 15 és 150 ezer forint között mozog, vagyis a felsőoktatásban tanulók félévente maximum 750 ezer forintot kaphatnak.

2022. december 6. kedd, 10:20

Fotó: Napi Gazdaság / Napi Gazdaság​​
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A diákhitelek kamataira is kiterjesztik a kamatstopot, jelentett be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Facebookon, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanezt posztolta.

A gazdaságfejlesztési miniszter bejegyzésben kitért arra is, hogy a diákhitelt eddig mintegy 500 ezren
vették igénybe és 250 ezer diploma megszerzéséhez járult hozzá. Ha
kormány nem intézkedne, akkor a szabadon felhasználható diákhitelek
kamatát a duplájára - több mint 10 százalékra - kellene emelni - mondta
a gazdaságfejlesztési miniszter.

Hozzátette:

2023. januárjától a diákhitel tehát továbbra is 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető.

A diákhitel 1 – vagyis a szabad felhasználású tanulmányi kölcsön – korábban 1,99 százalékos kamatú volt, ezt júliustól 4,99 százalékra emelték. A kölcsön összege havonta egyébként 15 és 150 ezer forint között mozog, vagyis a felsőoktatásban tanulók félévente maximum 750 ezer forintot kaphatnak.

A döntés a diákhitel 2-t felvett egyetemistákat, főiskolásokat nem érinti, hiszen ez a típusú hallgatói kölcsön eddig is kamatmentes volt számukra. Ez az úgynevezett „tandíjkölcsön”, amelyet csak a fizetős szakok önköltségére lehet fordítani, azt egyenesen a felsőoktatási intézményeknek utalják át - írja az Eduline.hu.

Koncsek Rita
Koncsek Rita
Újságíró
Több mint harminc éve dolgozik a médiában. Pályafutását a Nap-TV-nél kezdte, majd 14 éven át a közszolgálati televízióban, a Szabadság téren dolgozott, ahol segédszerkesztőként, szerkesztőként és a Híradó riportereként is tájékoztatta a napi eseményekről a nézőket. Gyermeke születése után az online médiában és a nyomtatott sajtóban jelentek meg cikkei. A 2000-es évek elején részt vett a hirado.hu elindításában, majd gazdasági újságíróként dolgozott a Figyelő, az Origo és a Világgazdaság szerkesztőségeiben is. Pályája során konferenciákon is rendszeresen vezetett kerekasztal-beszélgetéseket. Munkájában kiemelten fontosnak tartja a hiteles, pontos és közérthető tájékoztatást. Jelenleg elsősorban egészségügyi és oktatási témákkal foglalkozik.

Ez is érdekelhet