A szervezet közleménye szerint probléma, hogy amíg a tejnél, a lisztnél és a cukornál egyféle termékre terjesztették
ki a hatósági árakat, addig a tojásnál mindenféle tartásmódra, méretre
és csomagolásra vezették be az árstopot.
“Több mint 2 milliárd tojást eszünk évente Magyarországon, ennek nagy
részét nem húsvétkor, hanem most, a karácsonyi csúcsidőszakban
fogyasztjuk. Ekkor van lehetősége a termelőnek arra a haszonra, amit
egyébként a szűkös nyári szezonban nem tud érvényesíteni, illetve
elveszít. Ha a termelő nem tudja az önköltséget és a megélhetéshez
szükséges árbevételt realizálni, számítani kell termékhiányra – már
középtávon is” – mondta a Magyar Tojásszövetség elnöke, Sütő
Zoltán.
„Ha az árstoppal lefölözik a termelő hasznát, akkor nem tud
tartalékot képezni és fejleszteni. A tojástermelés nem egy gyártósor,
amit bármikor le lehet állítani, vagyis az előretervezés a teljes
folyamat időigényessége miatt nagyon fontos tényező. Sajnos a mostani
körülmények között ez teljesen kiszámíthatatlan és tervezhetetlen lett” –
tette hozzá az elnök.
Félő, hogy a hatósági ár következményeként a kiskereskedők kevesebb
terméket forgalmaznak majd, és maximalizálják az egy vevőnek eladható
mennyiséget, ezért kevesebb tojást fognak rendelni a termelőtől, ez
pedig a termelő kapacitások leépítését vonhatja maga után.
Magyarország nem tojásexportőr: a magyar termelés nagyjából 80
százalékát fedezi a hazai igényeknek, így importra is szükségünk
van. Egész Európában magas a tojás ára – ez egy közös piac, ugyanazok a
hatások – ez azt is jelenti, hogy az import tojás sem (lenne) olcsóbb,
mint ami a magyar termelőtől származik - olvasható a közleményben.
A tojás fogyasztói ára három lépcsőben alakul ki:
- a termelői költségek 70 százaléka a takarmányköltség, ami egyrészt az orosz-ukrán háború miatt (mindkét ország jelentős búza, kukorica és napraforgó termelő ország) akár négyszeresre drágultak. A takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót. Jelentős tétel még a tojótyúkok beszerzése és felnevelése, az energetika (fűtés, hűtés, légcsere), az állatgondozás (emberi munkaerő, gépek), az állategészségügyi, higiéniai költségek, az amortizáció, valamint a karbantartás és az új eszközök beszerzése. Az energiánál tízszeres, húszsoros drágulások jellemzőek.
- a tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami egy újabb „hozzávaló”, a papír drágulása miatt szintén jelentősen emelkedett.
- a nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát – a saját költségeik ráterhelése után - a kereskedők határozzák meg.
