Teljesen átalakítja a mindennapokat az elszabaduló infláció, amely szeptemberben már átlépte a 20 százalékos szintet. Ilyen áremelkedési tempó mellett lényegében hiába a nettó átlagbérek jelentős, két számjegyű – az év első nyolc hónapjában például – 17,5 százalékos emelkedése, a fizetések vásárlóereje egyre mérséklődik. Másként: a reálbérek korábbi években látott ütemes növekedésE megállt, sőt, az év hátralévő hónapjaiban könnyen mínuszba kerülhetnek, amire régen volt példa.
A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza most az elérhető legfrissebb – első félévre vonatkozó – hivatalos tényadatok alapján megnézte, hogy az országon belül, a fővárost és a megyéket nézve hol, mekkora volt a nettó átlagbér és hogyan alakultak a reálbérek. Egyúttal a friss inflációs adatokkal számolva megbecsülte, hogy a szeptemberi infláció alapján a múlt hónapban hogyan alakulhattak a reálkeresetek a különböző országrészekben.
Szabolcs felzárkozóban
Az átlagbérek rangsorát továbbra is utcahosszal a főváros vezeti. Az idei első félévben a budapesti átlagbér közel 418 ezer forint volt, 19 százalékkal több, mint egy évvel korában. A 336 ezer forintos országos nettó átlagbért Budapesten kívül egyedül Győr-Moson-Sopron tudta felülmúlni, ahol 14 százalékkal 345 ezer forintra nőtt az átlagfizetés. Mindössze öt megye - Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna; Heves, Vas - tud még 300 ezer feletti összeget felmutatni.
| Hely | Nettó fizetés 2021 első félév (forint) | Nettó fizetés 2022 első félév (forint) | Éves változás (százalék) |
| Budapest | 351 248 | 417 972 | 19,0% |
| Pest | 263 171 | 299 982 | 14,0% |
| Győr-Moson-Sopron | 303 289 | 345 214 | 13,8% |
| Ország összesen | 284 784 | 336 006 | 18,0% |
| Komárom-Esztergom | 281 950 | 325 527 | 15,5% |
| Fejér | 276 726 | 323 346 | 16,8% |
| Tolna | 271 575 | 311 619 | 14,7% |
| Heves | 260 069 | 304 828 | 17,2% |
| Vas | 260 010 | 302 739 | 16,4% |
| Veszprém | 258 315 | 296 528 | 14,8% |
| Csongrád-Csanád | 241 352 | 288 121 | 19,4% |
| Bács-Kiskun | 238 817 | 283 876 | 18,9% |
| Hajdú-Bihar | 235 732 | 281 933 | 19,6% |
| Baranya | 233 085 | 279 094 | 19,7% |
| Zala | 227 420 | 269 370 | 18,4% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 231 106 | 269 102 | 16,4% |
| Somogy | 229 839 | 268 423 | 16,8% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 224 413 | 264 237 | 17,7% |
| Nógrád | 215 643 | 262 103 | 21,5% |
| Békés | 207 544 | 249 081 | 20,0% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 196 011 | 239 050 | 22,0% |
| Forrás: KSH, Bukszaszámítás | |||
A sor végén Nógrád, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg áll 239-262 ezres összeggel. Ugyanakkor ezek a megyék érték el a legjelentősebb, 20 százalék feletti növekedést, amire máshol nem volt példa. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szóban forgó megyék, ha visszafogottan is, csökkentették a hátrányukat a nettó fizetés összegét tekintve.
Reálbérek félévkor és szeptemberben
Az inflációs értékek adottak, megyékre bontott adat nincs, így az országos árindex alapján meg lehet nézni, hogy az első félévben hogyan alakultak a reálbérek. Vagyis az inflációval korrigálva mennyivel nőttek a bérek.
Országszerte 7,9 százalékkal nőttek a reálbérek az idei első félévében az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. Ezt a szintet nyolc megye – Békés, Baranya, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád – tudta felülmúlni. utóbbi kettőben volt 10 százalék feletti a növekedés.
| Hely | Reálbér-emelkedés (százalék) |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 11,5% |
| Nógrád | 11,1% |
| Békés | 9,7% |
| Baranya | 9,4% |
| Hajdú-Bihar | 9,3% |
| Csongrád-Csanád | 9,1% |
| Budapest | 8,8% |
| Bács-Kiskun | 8,7% |
| Zala | 8,2% |
| Ország összesen | 7,9% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 7,6% |
| Heves | 7,1% |
| Fejér | 6,8% |
| Somogy | 6,8% |
| Vas | 6,4% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 6,4% |
| Komárom-Esztergom | 5,6% |
| Veszprém | 4,9% |
| Tolna | 4,8% |
| Pest | 4,2% |
| Győr-Moson-Sopron | 4,0% |
| Forrás: KSH, Buksza-számítás | |
A fővárost és a különböző megyéket júniusban jellemző 4-11,5 százalékos reálbér-emelkedési ütem a második félévben visszafogottabb lehet, sőt. A féléves megyei fizetésekből adódó bérdinamika és a szeptemberi 20,1 százalékos infláció alapján hipotetikus becslés készíthető. (Azért hipotetikus, mert a szeptemberi, tényszerű KSH-s béradatok még nem jelentek meg.)
Tehát azzal a feltételezéssel élve, hogy a fővárosban és a megyékben az első félévben elért béremelkedés megmaradt szeptemberben, az adódik, hogy azokból „vesz el” a szeptemberi 20,1 százalékos infláció.
| Hely | Becsült reálbérváltozás szeptemberben (százalék) |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 1,6% |
| Nógrád | 1,2% |
| Békés | -0,1% |
| Baranya | -0,3% |
| Hajdú-Bihar | -0,4% |
| Csongrád-Csanád | -0,6% |
| Budapest | -0,9% |
| Bács-Kiskun | -1,0% |
| Zala | -1,4% |
| Ország összesen | -1,7% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | -2,0% |
| Heves | -2,4% |
| Fejér | -2,7% |
| Somogy | -2,7% |
| Vas | -3,1% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | -3,1% |
| Komárom-Esztergom | -3,8% |
| Veszprém | -4,4% |
| Tolna | -4,5% |
| Pest | -5,1% |
| Győr-Moson-Sopron | -5,2% |
| Forrás: Buksza-számítás | |
A becslés alapján készült táblázatból látszik, hogy az idei fizetésemelkedés csak Szabolcsban és Nógrádban tudta pozitív tartományban tartani a reálbérindexet. A többi megyében és Budapesten már negatív eredmény született. Mindez pedig azt jelenti, hogy a fizetések két számjegyű emelkedése ellenére szeptemberben várhatóan ezek az összegek kevesebb termékre és szolgáltatásra lesznek elegendőek, mint egy évvel korábban. Ez pedig várhatóan a szolgáltató és kiskereskedelmi szektorban is keresletcsökkenést okoz.
