Sok hullámot vert a fordulat 2016-ban, amikor kiderült, hogy
több évnyi vonakodás után az osztrák Erste Bank eladja nemteljesítő hiteleit. Ekkorra
a devizahitelek kérdésben megszületett a döntés a forintosításról, a
piacfelügyelet pedig folyamatosan abba az irányba nyomta a bankszektort, hogy
ne a mérlegükben lévő rossz hitelekkel foglalkozzanak, hanem hitelezzenek, lévén
ez kell a gazdasági növekedéshez.
Nem sokkal korábban Jelasity Radovan, az Erste Bank vezetője
és a Magyar Bankszövetség elnöke volt a Napi.hu vendége, ott már belementünk az
eladói oldal megfontolásaiba. Most ennek, a magyar bankrendszer alakulásában
kulcsfontosságú események a másik oldalát is kielemeztük Felfalusi Péterrel, az
Intrum követeléskezelő vezetőjével a Napi.hu podcast csatornáján.
Mint elmondta, ez az ügylet kimagasló jelentőségű volt,
addig az Intrum nem ezzel a fedezett hitelkörrel, hanem az ismertebb, például lejárt
telefonszámlákat és egyéb közüzemi tartozásokat tartalmazó követelésekkel
fogalakozott.
Lesz a szektorból szolgáltató?
Felfalusi néhány éve arról nyilatkozott, hogy meg kell
változtatni a követeléskezelő szektor megítélését, el kell lépni az agresszív
kilakoltatások képzetétől egy szoláltató irányba. Ez látszólag a vállalati szektorban
aránylag sikeresen közvetített üzenet, de azt ő se tudta vitatni, hogy egy
gondban lévő lakossági ügyfélnek nem lesz a napjának a fénypontja, amikor épp
az Intrum hívogatja, mert nem fizeti be a számláit.
Ugyanakkor több olyan esetről is beszélgettünk, amikor az
ügyfél épp amiatt járt jól, mert a követeléskezelő megtalált és el is tudott
intézni egy esetleges hibát, amit a szolgáltató vétett.
Minden bizonytalan
A jövőre nézve a kilátások nagyon bizonytalanok. Jó eséllyel
recesszió lesz Európában és a világgazdaságban is. A Magyar Nemzeti Bank még
arra biztatott mindenkit aki megteheti, hogy lépjen ki a hitelmoratóriumból,
mivel ezzel csak gyülemlenek a terhei.
Azóta már annak jelent meg a kockázata, hogy a munkájuk
elvesztése miatt nem tudják majd sokan törleszteni hiteleiket. Az olyan körülmények
miatt, mint a soha nem látott aszály, a kormány egyenesen kiterjesztette az agráriumra
is a moratórium lehetőségét.
Felfalusi szerint sem derűs a kép, annyi vigasz lehet, hogy
8-9 százalékos magasságba jut az npl ráta, a korábbi válságok kétszámjegyű
csapási talán elkerülhetők.
Évtizedes elköteleződés
Az Erste ügylet azért is számított korszakosnak a magyar
piacon, mert a fedezetes, ingatlanhitelekkel az Intrum és versenytársai is
hosszútávú elköteleződést vállaltak. Egy 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél ha
követeléskezelőhöz is kerül a szerződés, ott is ugyanaz az alapvetés: a cég
pénzt akar keresni, nem ingatlanokat gyűjteni.
Ehhez kell az emberi infrastruktúra, a tárgyalók és a
kapacitás, hogy a már eleve bajos szerződéseket újra lehessen szabni. Jelasity
Radován szerint egy ilyen váltás jobban motiválja az ügyfeleket is, egy más cég
más ajánlatára nyitottabbak.
Ebből adódik az elsőre kontraintuitív következtetés is:
A behajtónak nem jó a recesszió
Mint azt Felfalusi is kifejti, az Intrum esetében is sokkal
jobb forgatókönyv, hogy nincs válság, mivel ilyenkor az ügyfelek fizetnek.
Fizetnek, mert meg tudják oldani, azonban ha elveszítik a munkájukat és a
megélhetésüket, akkor a követeléskelőnek is megszűnik az adott szerződésen a
bevételi forrása.
Remélni lehet, hogy nem ismétlődik meg mindaz, ami a 2008-as
válság után okozott rendszerszintű és éveken át elhúzódó problémákat a teljes
vállalati szektornak, ahogy a devizahitelezést megsínylő háztartásoknak is.
Aggasztó jelek ezzel együtt bőséggel vannak.
