Idén júniusban a magyar lakosság 58 százaléka tervezte, hogy visszafogja kiadásait vagy elhalasztja nagyobb vásárlását a következő 1-2 hónapban, ez a márciusi értékeknél magasabb arány. 20 százalék növelni szeretné megtakarításait vagy kockázatosabb befektetéseket választana, ez stabil arány márciushoz képest - írja a kutatócég.
A február óta tartó ukrán háború miatt kialakult gazdasági helyzet, az alapanyag és nyersanyagárak emelkedése, valamint az egyre inkább gyorsuló infláció a magyar lakosság egyre nagyobb része számára okoz bizonytalanságot és ösztönöz a kiadások visszavágására. A Scale Research Bankindex kutatás 2022. júniusi adatai alapján a 18-69 éves lakosságot erősebben kényszeríti a gazdasági helyzet, hogy a háztartási költségvetésük kiadási oldalán csökkentést hajtsanak végre.
Romlik a helyzet
Márciusban még csak 54 százalék nyilatkozta azt, hogy a gazdasági helyzet miatt visszavágja kiadásait vagy elhalasztja nagyobb beruházásokat, júniusra 58 százalékra (3,9 millió főre) emelkedett az ezzel egyetértők aránya. Nagyobb arányban kényszerülnek spórolással felkészülni a jövőbeli pénzügyi nehézségek kivédésére a nők, az 50 évnél idősebbek, a megyeszékhelyen vagy falvakban lakó, valamint a 200 ezer forint alatti havi nettó jövedelemmel rendelkező személyek. A hölgyek és az 50-59 éves lakosok körében március óta komolyan erősödött a spórolási kényszer.
A válságra való pénzügyi felkészülés másik, de nehezebb útja a megtakarítások növelése. Ezzel a megoldással a lakosság ötöde (20 százalék) tud elébe menni a turbulens gazdasági környezet hatásainak. A megtakarításban gondolkodni tudó magyarok aránya sajnos nem növekedett március óta. A megtakarítás útját nagyobb arányban tudják, tervezik választani a 18-29 évesek, a budapesti lakosok, valamint a legalább 400 ezer forint havi nettó jövedelemmel rendelkező személyek.
A kutatásban vizsgált konkrét pénzügyi lépések közül az aktív, felnőtt lakosság leginkább az általános háztartási kiadásait akarja visszafogni a következő hónapokban, 44 százalékuk tervezi ezt. Nagyobb értékű vásárlást vagy beruházást hasonló arányban, a lakosság 43 százaléka akarja elhalasztani a háború és a vele járó gazdasági és politikai turbulenciák hatására. Ezek az arányok 5 százalékponttal magasabbak júniusban, mint a márciusi megkérdezés idején.
Az otthoni készpénzfelhalmozást rövid távon továbbra is a lakosság 15 százalék-a tervezi, a kiszámíthatatlan gazdasági és háborús körülmények miatt a lakosság 18 százaléka akarja csökkenteni a kockázatos befektetéseinek összegét, utóbbit különösen az 50 évnél idősebbek. E két arány gyakorlatilag nem változott március óta a magyar lakosság körében.
A kockázattól sem riadnak vissza
Megtakarításait a lakosság 17 százaléka tervezi növelni, valutát vagy devizát 7 százalék akar a fenti okok miatt vásárolni rövid távon, ezek az arányok a márciusi állapotokat tükrözik. A megtakarítások felhalmozásában különösen a 20-as éveikben járók, a Budapesten lakók és a magasabb jövedelműek gondolkodnak. Noha a kockázatos befektetések arányának növelését továbbra is a lakosság csupán 5 százaléka tervezi, egyre többen nyitnak a kriptovaluták, a magyar állampapírok vagy a deviza alapú befektetések iránt. Blokklánc alapú befektetést a lakosság 8 százaléka tervez a következő időszakban, ez a márciusban mért arányok megduplázódását jelenti. Hasonló arányban, a lakosság 7 százaléka akar magyar állampapírt vásárolni rövid távon, 6 százalék pedig a deviza alapú befektetéseinek összegét növelné meg a jelen helyzetben.
„Az egyre erősödő gazdasági bizonytalanságot, és az infláció növekedését a bérek emelkedése nem tudja követni, így a lakosság részéről logikus stratégia a kiadások további csökkentése. Némileg pozitív eredmény, hogy a válságra megtakarításokkal válaszolók aránya nem csökkent március óta, valamint a kiadások visszafogását tervezők aránya is még csak kis arányban emelkedett. A közeljövőben a spórolásra kényszerülők arányának további növekedésére számítunk, hiszen az árak és a rezsidíjak emelkedése a családok nagy részét hátrányosan érinti, ami a lakossági fogyasztás további csökkenését vetíti előre.
Ezzel párhuzamosan a lakosság egy kis része aktívan elkezdte keresni a nagyobb hozamot biztosítani tudó befektetési konstrukciókat, ennek jeleit már most látjuk. A következő időszak kérdése, hogy a lakosság tagjai hajlandóak-e nagyobb kockázatot vállalni a hozamok növelése érdekében, vagy ez csak egy szűk kör sajátossága marad.” – értékelte az eredményeket Schauermann Péter, a Scale Research Ügyfélkapcsolati igazgatója.
Véleménye szerint a fiatalok bátorságát mutatja, hogy kevésbé a kiadásaik visszafogásában gondolkodnak, ezzel szemben a megtakarítások növelésével akarnak felkészülni a „hét szűk esztendőre”. Idővel látni fogjuk, hogy ezt meg tudják-e valósítani a gyakorlatban.