A 2017-2021 közötti időszakban végzett fejlesztés az európai uniós támogatású Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kapott 987,44 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A megvalósult projekt eredményeként a hazai haltermelés és fogyasztás jelentős minőségi javulása érhető el - vélik a támogatottak.
A projektet induláskor a Szent István Egyetem vezette, majd több partner
egyesülése után jogutódja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Tagja volt a Debreceni Egyetem is.
A tenyésztés technológiájának fejlesztése során az ökológiai és a fogyasztói szempontok érvényesítését egyaránt célul tűzték ki - írta az MTI a közleményre hivatkozva.
Felgyorsították a ponty tenyésztését
A legfontosabb Magyarországon tenyésztett halfaj, a ponty esetében az eddigi hároméves termelési szerkezet helyett rövidebb, kétéves tenyésztési technológiát fejlesztettek ki. Ehhez kiválasztották a genetikailag legmegfelelőbb pontyfajtát, és kidolgoztak egy, a takarmányozáshoz szükséges új receptúrát is.
A süllő és harcsa esetében létrehoztak egy mélyhűtött génbankot, ami az adott állományok genetikai tartalékainak megóvására, megőrzésére szolgál. Mindkét halfajtánál fontos szempont volt, hogy alkalmasak legyenek az intenzív rendszerű nevelésre.
