A megkérdezettek 43 százaléka vett fel hitelt az elmúlt évben, egy évvel korábban pedig csak a magyarok 32 százaléka állította ezt – írja a Provident anyavállalata, az International Personal Finance. A kölcsönkérők közül 23 százalék válaszolta, hogy a rokonsághoz fordult, 14 százalékuk banktól, 8 pedig százalékuk barátoktól, kollégáktól kért anyagi támogatást. A legtöbb kölcsönkért pénzt mobiltelefonra, élelmiszerre, háztartási cikkekre, rezsire, ruhára költik a lakosság.
Az IPF szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a TV és streamingszolgáltatásra előfizetők száma: a válaszolók 72 százalékának ez havi költség. (Korábban a Napi.hu megírta, hogy ez túlnyomórészt tévéelőfizetés lehet.) Érdekesség, hogy telefonnal kapcsolatos díjakra a legidősebbek költenek a legtöbbet: a 25-34 éveseknél 83 százalék jelölte meg havi költségként, míg a 65-75 éveseknél ez az arány 96 százalék.
A nagyvárosokban élők 60 százaléka költ szórakozásra havi rendszerességgel, beleértve az éttermi étkezést, a nyaralást és az éjszakai bulizást, míg a falvakban élőknek csak a 37 százaléka jelölte meg havi rendszerességgel a szórakozást.
„A hitelt igénylők száma 11 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a megtakarítással rendelkezőké pedig 7 százalékkal. Anyagilag jobb állapotban érte a lakosságot a háborús gazdasági fordulat, mint amilyen helyzetben érezték magukat az emberek a járvány idején” – mondta Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója.
Spórolni leginkább ingatlanvásárlás, vagy -felújítás (37%), nyaralás (24%), vagy autóvásárlás (14%) céljából szoktak a legtöbben.
Lakbérre, vagy lakáshitel-törlesztésre csak Romániában költenek kevesebben, mint Magyarországon. Ott a megkérdezettek 23 százaléka költ erre, hazánkban 27 százalék. Lengyelországban, vagy Csehországban több mint 60 százalék jelölte meg havi rendszeres költségként a lakbért, vagy a lakáshitel-törlesztést. Új ruhákra is Magyarországon költenek a legtöbben a vizsgált országok közül, a magyarok 80 százaléka jelölte meg a havi tételek között. Ez 20-30 százalékponttal magasabb érték, mint a lengyeleké, a cseheké, meg a románoké. A kisállattartásra pénzt fordítók aránya is Magyarországon a legmagasabb.
A kilenc vizsgált ország között Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Románia, a három balti állam, valamint Ausztrália és Mexikó vett részt.
