Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a munkavégzés örökre megváltozott, ezek a változások pedig végleg velünk maradnak, melynek pozitív hozadéka, hogy tömegek kaptak új lehetőséget munka-magánélet egyensúly kialakítására – derült ki az audiovizuális eszközöket gyártó Poly több mint 7000, hibrid irodában dolgozó, munkavállalót vizsgáló kutatásából.
„A tartós távoli munkavégzés nagyon komoly kihívások elé állítja a cégeket. A vezetőknek stratégiai feladatukká vált a helyfüggetlen munkakultúra fenntartása, a csapatkohézió erősítése és a csapatmunka kialakítása” – mondta Meznerics Ádám, a hibrid munkavégzést és oktatást elősegítő Sinaptive Kft. üzletfejlesztési vezetője.
A kutatásban résztvevők 69 százalékánál a klasszikus 9-17-ig tartó munkaidőt felváltotta a teljesen rugalmas munkaidő, amelynek előnye a magánéleti programok és teendők beemelése a nap bármelyik szakaszába. Aki tud élni a lehetőséggel, produktívabb és végső soron
boldogabb lehet, mint bármikor.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ennek tömeges elérése utópia, és egyelőre hosszútávon többet veszítenek, mint nyernek a tartósan távolról dolgozók.
Nem véletlen tehát, hogy munkáltatói és munkavállalói oldalról is sok esetben támogatott a legalább a részleges irodai jelenlét. A felmérés azt is kimutatta, hogy az otthoni munkavégzés negatívan hat a szociális készségekre.
A felmérésben résztvevők majdnem fele, pontosan 42 százaléka fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a távoli munkavégzés miatt felettesei kevésbé bíznak benne, és alulértékelik a kommunikációra és együttműködésre irányuló képességeit. Ennek aránya a 18-24 évesek körében még magasabb, 53 százalék.
A megkérdezettek 39 százaléka tart attól, hogy a folyamatos otthoni munka következtében elveszti az ügyfelekkel és kollégákkal való kapcsolattartásban fontos kommunikációs képességét, ideértve a tárgyalási- és beszédkészségeket. Ez az arány a fiatalabb munkavállalók körében még magasabb, 50 százalékra emelkedik.
- Irodai bajtársiasság
- Irodai viccelődés
- Munkaebédek
- Kötetlen munkahelyi beszélgetések
- Kollégák beszélgetései külső projektekről
- Közös ötletelések
- Találkozók az ügyfelekkel
- Professzionális felszerelés, jobb technológia
- Személyes együttműködés
- Közösségi terek
A felmérésből jól látható, hogy elsősorban a szociális élet hiányzik ebből a munkaformából. A vezetők kommunikációja ennek ellensúlyozására minden esetben kulcsfontosságú. „Legyen szó tartós home office-ról, hibrid modellről, vagy az alkalmazottak irodába való visszatéréséről, a munkaadóknak meg kell érteniük, hogy az elmúlt két évben a kollégáknak egészen új tapasztalataik lettek a munkavégzéssel kapcsolatban, ideértve a nagyobb rugalmasságot és autonómiát.”
Elfogadás, megértés és változás
- A vezetőknek el kell fogadniuk, hogy a munkakultúra végérvényesen megváltozott - Az iroda azonban nem válik feleslegessé, továbbra is létfontosságú szerepet fog játszani a vállalatok életében, de a terek hasznosítási módja a jövőben megváltozik.
- A közös terek ösztönzően hatnak a munkatársak fejlődésére – A cégeknek figyelembe kell venniük a kollégák személyiségét, hogy olyan irodai környezetet hozzanak létre, ami mindenki számára vonzó és elősegíti a hatékonyabb együttműködést, valamint jobb eredményeket.
- Legyen mindenki számára elérhető a környezeti tanulás - Fontos, hogy a munkaadók gondoskodjanak arról, hogy kollégáik profitáljanak együttműködésből, függetlenül attól, hogy az irodában, vagy az online térben történik a közös munka.
- A legtöbb vállalatnak tehát még bőven akad tennivalója azzal kapcsolatban, hogy a hagyományos irodai kultúrát a távolról dolgozók számára is hatékonyan adaptálja. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a vállalatok vezetői megértsék csapataik különböző személyiségeit, hogy a lehető legvonzóbb környezetet teremthessék meg számukra az online munkavégzésben is.
