Azt már talán sokan tudják, hogy a tojásokon kötelező kóddal jelölni, hogy milyen tartásból származik a tojás. A tojásos dobozokat elborító fotók, grafikák, az egészségtől kicsattanó, szabadon futkározó tyúkok, Hollandiát idéző farmok, virágzó rétek látványa azonban kiválóan alkalmas arra, hogy félrevezesse a gyanútlan vásárlót, aki így el sem jut a kódok bogarászásáig.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) decemberben kérdőíves felmérést indított, amiben arra keresték a választ, hogy tojásvásárlásnál mennyire hat a vásárlói döntésre a doboz kinézete.
Az eredmények magukért beszélnek: ember legyen a talpán, aki a megnyerő első benyomás mögött meglátja a valóságot. Össze is gyűjtöttek néhány jótanácsot, amelyek szem előtt tartásával tudatosabb vásárlási szokások alakíthatók ki.
A vizsgálatból bebizonyosodott, hogy termékek hemzsegnek a csábító divatszavaktól, mint prémium, különleges, egészséges, tápanyagdús, vital, nívó. Ám kevés mögött áll ellenőrizhető, sztenderdeken alapuló és garanciát biztosító tanúsítvány. A Magyar Élelmiszerkönyv egyre több esetben fogalmazza meg egy adott termékcsoportra vonatkozó, pontos elvásárait, amíg azonban nincs irányadó kritérium, addig a vásárlók magunkra maradnak a mérlegeléssel, ha eléjük kerül egy-egy hangzatos kifejezés.
A válaszolók többsége tisztában van a tartási körülmények közötti általános eltérésekkel, ám – ahogy az várható volt - sokan fejezték ki aggodalmukat azok tényleges bolti beazonosításával kapcsolatban.
Az olyan megnevezések a dobozon, mint az „extra sárga”, „farm”, „állatbarát tartás” vagy a sárga és zöld szín használata könnyen arra a gyors következtetésre juttatják a gyanútlan vásárlót, hogy az állatok számára legjobb körülmények közül származik a tojás. Pedig jobban megvizsgálva a leírást, nagy a szórás a ketrecestől az ökológiai tartásig, és még a tudatosabb vásárlók is mellélőnek egy-egy félrevezető elnevezés kapcsán.
Ilyen volt például ebben a felmérésben egy-egy túlnyomórészt zöld színű csomagolás vagy a „vital” szó használata, ami ökológiai tartást sugallt, pedig „csak” alternatív tartásból származott a tojás. Az extra kifejezés, a sötétsárga szín és a szabadon kapirgáló tyúkok képe a dobozon még egy ketreces tartású tojást is könnyen alternatív tartásúvá avanzsálhat, ahogy ez a tesztelt termékek egyikével történt.
Mindezek tükrében érdemes jól tájékozódni a különböző állattartási formákról és eldönteni előre, hogy mi fér még bele a vásárlói értékrendbe. Ezeken túl is ajánlott azonban megfontolni pár praktikus tanácsot, mielőtt legközelebb a tojást keresnek a boltban.
- A piac nem garancia! Sajnos, ahogy a zöldségek és gyümölcsök esetében is igaz, egy piac területe még nem garancia a háztáji, kistermelői forrásra. Érdemes megkérdezni az eladót vásárlás előtt, hogy milyen tartásból származik a tojás, valamint mikori tojásrakásból származik. Legtöbb esetben se a termelőknek, se a nagybaniról érkező kereskedőnek nincs saját tojásdoboza, tehát az ott kapott, újrahasznosított dobozokon szereplő információk nem (feltétlenül) fedik a valóságot.
- Ne a dobozon látható kép alapján döntsenek. Vásárlásnál ne a kép színét nézzék, inkább a minősítéseket ellenőrizzék. A vásárló pénze szavazat – támogathat vele etikus vállalkozásokat.
- Ahány kistermelő, annyi szokás. Ha mindenképp helyi kistermelőtől szereznének be a tojásokat, érdemes ajánlások útján megtalálnia gazdát. Többen beszámoltak már csalódásról, ami akkor érte őket, amikor kitudódtak a tartási körülmények részletei. Attól még, hogy nem ipari léptékű egy állatartás, lehet rossz.
- Érdemes ismerni a méretet. A szabványméretekhez kötelező súly is társul, amit könnyedén lehet ellenőrizni a zöldséges részlegen. Mivel pár gramm különbség már méreteltérésnek számíthat, ami jelentős árkülönbséghez is vezethet, praktikus méret alapján felismerni az S-L közötti különbségeket.
