Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az infláció növekedésével általában csökken a munkanélküliség, ezért egy bizonyos pontig a növekvő infláció növekvő kormánypárti támogatottsággal társul - írja a G7 az infláció és a hatalom lévők népszerűsége közti összefüggést firtató cikkében. A túl magas infláció viszont már rosszat tesz a kormánypártok támogatottságának. Nehéz pontosan megmondani, hogy hol van az a határ, ami felett már árt a kormánynak a drágulás: különböző amerikai egyetemek kutatói 5-7 százalék körülire teszik ezt a szintet.
A logika az, hogy a várt infláció nem okoz károkat a kormánynak, mivel arra fel tudnak készülni a gazdasági szereplők: új munkaszerződéseket tudnak kötni, vagy például meg tudják emelni az áraikat. A gond az e fölötti inflációval van. Harvey D. Palmer és Guy D. Whitten politológusok arra jutottak, hogy a várt infláció egy százalékos növekedésével negyed százalékot nő a kormány népszerűsége. Tehát a négy százalékos infláció például egy százalékpontot javít a kormánypárt támogatottságán.
A nem várt infláció viszont viszi a szavazatokat: a szerzők szerint egyszázaléknyi nem várt drágulás egy százalék csökkenést jelent a kormánypárti szavazók számában. Amennyiben hiszünk a szerzőpárosnak, a kormány érdeke lehet pörgetni a gazdaságot azzal, hogy egyre több elkölthető pénzt ad az embereknek, így növelve az inflációt és csökkentve a munkanélküliséget. Ha négyszázalékos inflációval számol a lakosság, akkor pár százalékos túllépés esetén sincs komoly gondja a kormánynak, 7–10 százalékos infláció esetén azonban már komoly gondok jöhetnek.
A magyarországi közvélemény-kutatásokból kiderül, hogy bár az infláció érezhetően hat a lakosság politikai hangultára, a gazdasági várakozásokra nem csak ez volt hatással az utóbbi időben. A magas inflációs érzékelés mellett a saját pénzügyi helyzet, a megtakarítási lehetőségek megítélése és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetősége is erősödött. Az infláció negatív hatását a többi kedvező gazdasági tényező: a saját pénzügyi helyzet javulása, a megtakarítási képesség erősödése és a csökkenő munkanélküliség eddig még ellensúlyozta.
