BUX 135935.10 1,76 %
OTP 42570 2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

GKI-vezérigazgató: A KSH kereseti adatai torzítják a valóságot

Torz képet mutat a hazai jövedelmi viszonyokról, hogy a KSH szerint Magyarországon bruttó 431 ezer forint volt tavaly októberben az átlagkereset - mondta a GKI vezérigazgatója az ATV Híradónak. Molnár László szerint éppen a kormány állította azt, hogy kétmillió embernek segít a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Ez pedig azt jelenti, hogy tavaly ennyi embernek nem volt havonta 260, illetve 200ezer forintos bruttó fizetése.

2022. január 5. szerda, 19:38

Fotó: Napi Gazdaság / Napi Gazdaság​​

Még novemberben jelentette be a miniszterelnök a minimálbér emelését. Nagyjából ebben az időszakban a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 431 ezer forint volt Magyarországon az 5 főnél nagyobb vállalatoknál, a költségvetési és a nonprofit szektorban.

A KSH adatai szerint 8,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetetek az 1 évvel korábbihoz képest. Mindeközben a bruttó mediánkereset az ország egészében 337 ezer forinton alakult, míg a nettó 224 ezer forint volt. Igazából ez az az összeg, amit az átlagember megkeres, ugyanis az átlagbért több tényező is torzítja.

A GKI vezérigazgatója szerint évek óta gond van a Statisztikai Hivatal módszertanával, az adatok torzítják a valóságot, hiszen csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg és kimaradták a részmunkaidőben foglalkoztatottak is - idézi az ATV a szakembert.

Molnár László azt mondja:

azért is túlzás a 431 ezer forintos bruttó átlagbér, mert éppen a kormány kommunikálta azt, hogy a minimálbér emelése több mint kétmillió embernek segít. „Ha ez igaz, akkor 2 millió ember van, aki bruttó 260 ezer forint alatt keres” –

mutatott rá a híradónak nyilatkozva Molnár László.

Ez azt jelenti, hogy a KSH által most nyilvánosságra hozott 4 millió 677 ezer foglalkoztatottból legalább két millió ember nettó 170 ezer forint körüli összeget keres havonta. Ez még a nettó 224 ezer forintos medián keresetet sem közelíti meg. Miközben minden számítás azt mutatja, hogy az egy főre eső létminimum összege a saját lakásban élők esetében nettó 130 ezer forint körül van.

A Policy Agenda kutatási igazgatója szerint ráadásul a tavalyi béremelkedést felfalta az infláció, ami különösen az alacsonyabb jövedelműeket érinti. Az árfolyamromlás is azt mutatja, hogy a dolgozók nagy része vesztes lesz: a dolgozó felső 10 százalékának a jövedelmi előnye fog fokozódni az inflációval – magyarázta a híradónak nyilatkozva Belyó Pál.

Tavaly év közepén még 5 százalék alatt volt az infláció, de októberre már elérte a 6,5 százalékos szintet. Novemberben ennél is magasabbra, 7,4 százalékra kúszott fel a pénzromlás üteme, ami még tovább erodálhatja majd a keresetek növekedését.

Szepesi Anita
Szepesi Anita

Ez is érdekelhet