A hatóságok (GVH, kormányhivatalok, MNB) által tisztességtelennek minősített hirdetések, akciók és árfeltüntetések száma talán csökkent ugyan, de rengeteg olyan hiba van, amelyet a kereskedők, szolgáltatók többsége folyamatosan elkövet – mondta Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere, főtanácsadója. Tapasztalatai szerint ilyenek például az akciók határidőivel kapcsolatos félreértések (14 százalék szerint kötelező megadni akciós időtartamot, holott egy akció tarthat a készlet erejéig is – ugyanakkor sokan gondolják tévesen, hogy párhuzamosan lehet egy akció határidős és a készlet erejéig is).
Mindezek nyomán a CP Contact Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Kft. a Black Friday időszak előtt tesztelte a kereskedők tudását arról, hogy mennyire vannak tisztában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elkövetésével. A tesztet kitöltő kereskedők 45 százaléka 40-60 százalék közötti eredményt ért el, ami közepes eredménynek számítható.
Megbuktatni ilyen számolás szerint mindösszesen a kereskedők 1,5 százalékát kellene, de kettest sokan, (16,5 százalék) érdemeltek ki. A résztvevők 31 százaléka érdemelne négyest, 6 százalék jelest. A leggyengébb eredmény 8 százalék volt, hibátlanul hárman tudták kitölteni a tesztet.
A gond ugyanakkor az, hogy ugyanezzel a tudással az életben azok is összehozhatnak több százmillió forint bírságot a cégüknek, akik a fenti elmélet szerint négyest érdemeltek ki. A hatóságok ugyanis egy látszólag kisebb hiba (akcióhoz választott kép, felirat) több tízmillió, vagy százmilliós büntetéseket osztogattak.
Nem megtévesztő, ha már nincs
Bár a GVH több évtizede konzekvensen szankcionálja azokat az akciókat, ahol a meghatározott időtartamú akció alatt kifogy az akciós termék (kivéve, ha eljárásában a kereskedő bizonyítja a megfelelő készletgazdálkodást, és a termékről lemaradt fogyasztókat is kárpótolja valamilyen módon), a legtöbb rossz válasz éppen ebben a kérdésben született. A válaszadók közel 40 százaléka gondolja úgy, hogy nem minősülhet a fogyasztók megtévesztésének, ha a BF akció napján az akciós termék már délelőtt elfogy.
Hasonlóan nem állt még össze a kép abban a kérdésben, hogy mit is üzennek egy egyszerű, felirat nélküli kedvezménnyel (például 70 százalék). Sokan nem értették meg, hogy a kedvezménynek egyértelműnek kell lennie. Ha csak 70 százalékot ír ki a kirakatba egyéb tájékoztatás nélkül, az bizony akár azt is jelentheti, hogy minden terméket 70 százalékos kedvezménnyel kínál.
Nagy magabiztosságot mutattak ugyanakkor a kitöltők abban a több országban is problémás kérdésben, hogy egy magas kedvezménnyel árult termék jótállását vagy szavatosságát meg lehet-e vonni a fogyasztótól, itt senki sem hibázott a válaszadók közül. Hasonlóan hibátlan válaszok érkeztek az áthúzott eredeti ár kérdésében – mindenki tudta, hogy az áthúzott eredeti árat alkalmazni kell, az nem lehet fiktív ár.
A 2 nap az 2 nap
Jól teljesítettek a kereskedők azon a területen is, ahol a megadott szállítási határidőkért történő felelősségvállalásra kérdeztek rá a teszt készítői. 97 százalék írta helyesen, ha a termék mellett 2 napos szállítási határidő van, akkor azt tartani kell, és ha ettől eltérő adat van az ÁSZF-ben, az is megtévesztésre alkalmas.
Az utóbbi 1-2 év fogyasztóvédelmi slágertémája, az agresszív gyakorlatok „pszichés nyomásgyakorlása” is közismert, hiszen a válaszadók 97 százaléka helyesen látta, hogy az „utolsó darab ezen az áron” felirat milyen körülmények esetén lehet tisztességtelen.
A felmérés készítői számára inkább pozitív meglepetést hozott a teszt eredménye, hiszen korábbi felmérések alkalmával sokkal rosszabb átlagos eredmények születtek. Siklósi Máté a viszonylag jobb eredményeket azzal magyarázta, hogy a GVH magas összegű bírságai miatt több akciós szabálytalanságról is széles kör szerzett tudást a sajtón és a szakmai szervezeteken keresztül.
