Az erőteljes gazdasági növekedés és infláció miatt sokkal gyorsabban épülhet le az államadósság, mint a legutóbbi válság után – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte az idei nominális növekedés 13-14 százalékos lesz, ami érdemben segítheti a GDP-arányos államadósság csökkentését. Ha lesz csökkenés, azt az magyarázhatja majd, hogy a gazdaság továbbra is a kilábalás időszakában van, az államnak ebben a helyzetben az élénkítésre kell fókuszálnia.
A GDP-deflátor (a nominális és a reál-GDP hányadosa szorozva százzal) az idén biztosan 5 százalék fölött végez, de akár a 7-8 százalékot is elérheti – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ő is úgy látja, hogy a 6-7 százalékos reál-GDP-növekedés következtében a nominális növekedés egyértelműen magas lesz, emiatt az államadósság várhatóan nem nő olyan ütemben, mint a nominális GDP. Ez azt is jelenti, hogy az adósság az idén a bruttó hazai termék arányában már mérséklődhet a magas hiány ellenére is.
A szakértők ugyanakkor egészen másképpen látják a gazdaság helyzetét. Suppan Gergely szerint a mostani helyzetben indokolt az élénkítés, különösen a járvány negyedik hulláma idején. Példaként említette Ausztriát, ahol biztosan lesznek következményei a lezárásoknak. A gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően az adóbevételek is egyre magasabban alakulnak, a kormány pedig ebből tudja fedezni azokat a jövedelmi transzfereket, amelyeket az elmúlt hónapokban bejelentett.
Török Zoltán ezzel szemben azt hangoztatta, jelenleg nem válság van, hanem újraindulás, szerinte a gazdaság különböző szektoraira jellemző eltérő problémák vannak. A fogyasztás és a beruházások élénkítésével a külkereskedelmi egyensúlyunk folyamatosan romlik, miközben a magas nyersanyagárak miatt az import eleve emelkedik, az ország exportképessége pedig az alapanyaghiány miatt gyengült.
