„Mindenkiben él a vágy, hogy egy rossz szokást, egy függőséget mintegy varázsütésre, egyik pillanatról a másikra el tudjon hagyni. Ha azonban az életmódváltást így kezeljük, szinte biztosan kudarcot vallunk. A legvonzóbb kétségkívül a teljes változás lenne. A sikeres életmódváltási stratégiához azonban szükséges, hogy reális célokat tűzzünk ki, betartsuk a fokozatosság elvét és el tudjuk fogadni, ha feladni kívánt szokásainkból valami megmarad" - mondta a kampányhoz kapcsolódó panelbeszélgetésen Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház Főigazgatója.
A szakember szerint "az emberek egy lényeges százalékának lehet olyan ártalomcsökkentő metódusokat ajánlani, amelyek hosszú távon javítják az életminőséget, s egyúttal a károsanyagoknak való kitettséget, illetve a krónikus betegségben eltöltött időt is csökkenthetik. Igaz ez a testmozgásra, a dohányzásra, és adott esetben jelentheti az optimálisnál nagyobb, de a kezdetinél lényegesebb csökkentett testsúly elérését is".
"A hirtelen leszokási stratégiák kudarcélményhez, a kudarcélmény az újbóli leszokási kísérlet gyengülő sikerességéhez, összességében önértékelési válsághoz vezethet" - tette hozzá.
Petke Zsolt addiktológus szerint a karantén ideje alatt drasztikusan csökkentek a társas események, kapcsolódások. Az egyedüllét, a magány ilyenkor fokozott terhelést jelent a személyiségükből fakadóan nehezen kapcsolódó egyének, így a függőségre hajlamosak számára is. Az elszigetelődés náluk fokozott szorongást okoz, a különböző addiktív viselkedések ezt átmenetileg csökkentik, az ár ezért azonban magas: a hajlam könnyebben válik kontrollvesztő függőséggé" - hangzott el az EHTM panelbeszélgetésén.
