A védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, majd ez az idő elteltével csökkenni kezdett (nyáron az alacsony esetszám miatt nem igazán megbízhatók az adatok), de a harmadik oltások ismét növelték a hatásosságot, pedig még csak a lakosság egyhatoda kapott megerősítő oltást - idézi a Telex Oroszi Beatrixot, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának
megbízott igazgatóját. Oroszi tagja a Járványmatematikai Modellező és
Epidemiológiai projektcsapatnak, ami tanácsokat ad az Innovációs és
Technológiai Minisztériumnak és így a kormánynak is.
A szakértő eloszlatott egy félreértést. Van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak. „Ha ugyanannyi eset jön egy feleakkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az alaphangon kétszeres kockázatot jelent
További eredménye a statisztikai elemzésnek, hogy a két oltás jelentősen, 70-80 százalékkal csökkenti a védettséggel rendelkező halálozási kockázatát a nem oltottakhoz képest. Az oltatlanoknak ötszörös a kockázata arra, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljanak – mondta Oroszi.
Sokan abban hisznek, hogy a betegségen való átesés megfelelő védelmet ad, de az adatok ezt nem igazolják. Az Oroszi által bemutatott nemzetközi vizsgálatok szerint azoknál, akik 3-6 hónappal korábban átestek a betegségen, és nincsenek beoltva, 5,5-ször nagyobb az esély, hogy Covid-19 miatt kórházba kerüljenek, mint azoknál, akik 2 Pfizer oltást kaptak. A természetes immunitásban a delta koronavírus-változat megjelenése után főleg nem érdemes bízni, mert ott az esélykülönbség 7,5-szörös, a 60 éven felülieknél pedig 20-szoros az oltatlanok hátrányára.
