Az Európai Unió mindaddig nem utalja Magyarországnak a helyreállítási alap (RRF) támogatásait, amíg a magyar kormány nem kötelezi el magát egy, az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító, illetve a támogatások körüli korrupció érdemi visszaszorítását célzó igazságügyi reform mellett – írja a Népszava. A magyar kormány által létrehozott hazai helyreállítási alap 450 milliárd forintos kiadással számol. Ehhez hiányzik a bevételi oldalon az a 370 milliárd forint. Ugyanakkor a kormány 2021-re és 2022-re is alultervezte az inflációt és a várható gazdasági növekedést, így az időszak államháztartási meglepetés-bevételeket hozhat.
Az OTP elemzői szerint 2021-22-ben a állami bevételek a GDP másfél százalékával lehetnek magasabbak. Ezt figyelembe véve szerintük a kormány, minden rendelkezésre álló (többlet)forrást elköltve, elengedi a hiány- és az adósságcsökkentés lehetőségét. Így az államháztartás idei hiánya alapestben nem lenne kisebb a korábban tervezett 7,5 százaléknál, illetve 2022-ben a GDP 5,9 százalékánál..
A kedvezőbb forgatókönyv szerint az RRF-pénzek elmaradása miatt a GDP 0,7 százalékára - 350 milliárd forintra - rúgó többletigény merül fel 2022 közepéig. A borúsabb jövőkép szerint azonban az összeg akár a GDP 3,4 százalékát - 1700 milliárdot - is kitehet. Az előbbi forgatókönyv szerint már idén megszületik a megállapodás és csak az idei pénzek esnek ki.
A rosszabb változat szerint alkut csak a választások után kötik meg. Az OTP-elemzők szerint ennek ellenére a költségvetés jelentős készpénztartaléka – jegybanki betétje – és többletbevételei felhasználásával, valamint egy terven felüli devizakötvény-kibocsátással az államadósság-szabályok megszegése nélkül is fedezhetik a kieső uniós támogatásokat.
