A magyar munkaerőpiacra gyorsan visszatért munkaerő-hiány enyhítéséhez elkerülhetetlennek látszik a vendégmunkások alkalmazása - idéz munkaerő-piaci szakértőket a Világgazdaság. Ignácz Béla, a Prohuman munkaerő-kölcsönző vállalat ügyvezető igazgatója elmondása szerint már most is vannak olyan régiói az országnak, ahol kizárólag vendégmunkások bevonásával lehet biztosítani a szükséges létszámot, és ahogyan egyre inkább újraéled a gazdaság, ez a probléma még akutabbá válhat.
Ráadásul ha egy vállalat tartósan képtelen megoldani a munkaerő-problémát, könnyen dönthet úgy, hogy átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Nehéz pontos jóslatokat mondani arról, hogy milyen arányban lesz majd szükség a jövőben vendégmunkásokra, de az biztos, hogy ha nem szeretnénk lemaradni a nemzetközi termelési és gazdasági versenyben, szükség lesz a korábbiakhoz képest nagyobb számban is rájuk.
Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője szerint az elektronikai iparban, a járműgyártásban, az építőiparban és a mezőgazdaságban biztosan nőni fog a más országból idehozott munkavállalók száma, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelése is támogat. Emiatt az Ukrajnából történő toborzás is erősödni fog, amelyre már egy komplett iparág szerveződött, ahogyan az is elképzelhető, hogy vonzóbb lesz a magyarországi munkavállalás az erdélyi és a vajdasági magyaroknak is.
A Prohuman ügyvezetője elmondta, hogy ha a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy az ipari és a termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra, Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15 százaléka. Összehasonlításképpen hazánkban 2019-ben százezer külföldi vendégmunkás dolgozott, ez mindössze a foglalkoztatottak 2 százaléka.
