Idei növekedési előrejelzését a márciusi 4,3 százalékról nagyon jelentősen, 7 százalékra emelte júniusi prognózisában a GKI Gazdaságkutató. A kiugróan nagy változtatást a válságból való vártnál gyorsabb eddigi kilábalással, az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve tartó gyors növekedéssel, a járvány harmadik hullámának kifutásával és a gazdasági várakozások kedvező alakulásával magyarázta a kutatóintézet.
Márciusban mindenekelőtt a kiviteli többletet becsülte alul a GKI. Friss prognózisában 7,5 százalékosról 10,5 százalékosra emelte az export növekedési ütemét, míg az importét 0,5 százalékponttal 9,0 százalékosra. A teljes külkereskedelmi aktívum 10 milliárd euró körüli lehet.
Idén a reálkereset és a 13. havi nyugdíj első hetének és a nyugdíjprémiumnak köszönhetően a reálnyugdíj 4 százalék körüli mértékben emelkedhet. A fogyasztás növekedése a jövedelmek differenciálódása miatt 3,5 százalék körüli lehet.
A GKI azzal számol, hogy a GDP várhatóan már idén meghaladja a 2019. évi szintet, illetve, hogy az ingatlanszektor kivételével minden ágazatban növekedés várható. Az iparban ez a bruttó termelés valamivel 10 százalék fölött teljesítését jelentheti, az építőiparban 8-9 százalékkal növekedhet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése pedig 5 százalék fölött lehet.
A foglalkoztatásban a tavalyi jelentős, ám a GDP-visszaesés mértékétől elmaradó létszámcsökkenést és a munkanélküliség emelkedését idén stagnálás, az év eleji hullámzást a tavasz végétől várhatóan javulás követi. Ha nem robban be újabb járvány, éves átlagban a tavalyihoz hasonló, annál kissé magasabb, valamivel 62 százalék feletti foglalkoztatási ráta, és a tavalyhoz közelálló, 4,1 százalékos munkanélküliség várható.
Az idei költségvetés tavaszi módosítása a korábban a GDP 2,9 százalékára tervezett deficitet 7,5 százalékra emelte. A pénzforgalmi hiány a korábbi 1491 milliárd forintról 3990 milliárd forintra emelkedett. A GKI 7,5 százalék körüli GDP-arányos hiányra és 80 százalék alá kerülő államadósságra számít.
A továbbra is élénkítő költségvetési politika következtében a látványos szigorító lépések megkezdését hirdető monetáris politika nem lesz képes az infláció érdemi csökkentésére a kutatóintézet szerint, így éves átlagban 4,2 százalékos áremelkedés, 1,2 százalék körüli év végi alapkamat és éves átlagban 350-355 forintos euró várható.
A javuló külkereskedelmi egyenleg ellenére az Audi hatalmas, 6 milliárd eurós osztaléka miatt a folyó fizetési mérlegben jelentős, 4,5 milliárd eurós deficitre számít a GKI.
