A Primus Egyesület szerint a páciensek érdekeit, a család- és gazdaságpolitikai hatásokat és a vállalkozások jogbiztonságának követelményeit is szükséges figyelembe venni a meddőségi kezelések szabályozásakor. Azonnali egyeztetést kezdeményeznek az egészségügyi kormányzattal, hogy hatékony, a páciensek, a privát szolgáltatók és az állam számára egyaránt kielégítő megoldást találjanak az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások biztosítására - áll az egyesület közleményében.
A szervezet abban egyetért a kormányzattal, hogy a hazai demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek, ugyanakkor álláspontja szerint ez jelenleg teljesül, hiszen a magánszolgáltatók az állami ellátórendszerrel párhuzamosan végeznek meddőségi kezeléseket. Ezek az ellátások hiánypótlók, hiszen a gyermekre váró párok legtöbbje számára az idő az egyik legfontosabb tényező a meddőségi kezelés sikeressége szempontjából - írják.
A meddőségi kezelések mindkét fő területe komplex és kimagasló szakértelmet igényel. Az egyszerűbb, olcsóbb és gyors méhen belüli eljárásokat (például az inszeminációt) jelenleg is több száz praxisban végzik országszerte.
Méhen kívüli IVF (in vitro fertilizáció) eljárásokat („lombikkezelést”) pedig 12 állami és három magánintézmény végez. A különféle meddőségi beavatkozásoknak (lombik, inszemináció, gyógyszeres kezelés) köszönhetően évente mintegy 4000 gyermek születik Magyarországon, ami a teljes születésszám közel 5 százaléka.
A magánszolgáltatókat képviselő egyesület hangsúlyozza, a meddőségi
kezelésekkel is foglalkozó magánegészségügyi intézmények aktívan
támogatják a kormányzat családpolitikai céljait: gyorsan elérhető,
kiemelkedő színvonalú, komplex ellátást biztosítanak, mindezt a környező
országokéhoz képest jóval kedvezőbb magánfinanszírozási struktúrában.
Attól tartanak, hogy azok a magyar páciensek, akik a
magánintézményeket választották volna, nem vállalják az állami
ellátásban kialakult hosszú várólistákat, az esetenként évekig
elhúzódó kezeléseket, és azokat inkább külföldön fogják elvégeztetni. A
térség számos országában – például Csehországban – harmincnál is több
IVF-klinika működik, jelentős részük magánintézmény.
Álláspontjuk
szerint a tervezett intézkedések nem támogatják az ország gazdaság- és
családpolitikai céljait sem, hiszen nemcsak növelik az eljárások
várakozás idejét, de elveszik a kezelés lehetőségeit azoktól, akik –
saját prioritásaik és anyagi lehetőségeik szerint – úgy vennék igénybe,
hogy azzal senkit sem szorítanak ki az állami ellátórendszerből. A
nemzetgazdaság elesik a külföldön elvégzett kezelésekre fordított
források adóbevételeitől, a hazai ellátások beszűkülése pedig
hozzájárulhat a szakorvosok elvándorlásához is - olvasható a
közleményben.
