Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a helyreállítási és ellenállóképességet növelő eszköz finanszírozását, kerülniük kell a támogatások idő előtti kivezetését - mondta Valdis Dombrovskis az európai szemeszter átdolgozott és a pandémiás
helyzethez igazított tavaszi csomagjának ismertetésekor.
Az idén és 2022-ben egyaránt támogató költségvetési politikára van szükség. A helyreállítási eszközön belüli beruházások és reformok végrehajtása elősegíti a gazdasági fellendülést, serkenti a foglalkoztatást, csökkenti az egyensúlyhiányt, és javítja az államháztartást - közölte a biztos.
A nemzeti költségvetési politikáknak egyre differenciáltabbá kell válniuk jövőre, és valamennyi tagállamnak fenn kell tartania a beruházások szintjét a helyreállítás előmozdítása érdekében. Amint a feltételek lehetővé teszik, a tagállamoknak a középtávú költségvetési fenntarthatóságot biztosító politikát kell követniük.
A tagállamoknak fel kell készülniük a költségvetési szigorra
Mivel az unió mind a 27 tagállamának gazdasága a jövő év végéig várhatóan visszatér a koronavírus-járvány előtti szintre, az országoknak fel kell készülniük a normál körülmények között érvényes költségvetési szabályok újbóli bevezetésére 2023-tól. Az uniós bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésére utalva, amely szerint az EU gazdasága 2021-ben 4,2 százalékkal, 2022-ben pedig 4,4 százalékkal bővül, Dombrovskis azt közölte, a testület megerősíti, hogy a stabilitási és növekedési paktum alkalmazásának tavaly bevezetett általános mentesítési rendelkezése 2022-ben is érvényben marad, 2023-tól azonban várhatóan érvényét veszti. A tagállamoknak továbbra is fenn kell tartaniuk támogató gazdasági intézkedéseiket.
A stabilitási és növekedési paktum szabályai szerint az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékán belül kell maradnia, miközben az államadósság nem emelkedhet a GDP 60 százaléka fölé. A tagállamoknak gazdasági válságok esetén is törekedniük kell a célok elérésére. Ezzel kapcsolatban közölte, csak Bulgária, Dánia és Svédország teljesíti a hiányra vonatkozó kritériumot. Az adósságra vonatkozó kritériumot pedig 13 tagállam - Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia és Finnország - nem teljesíti.
Magyarországnak figyelnie kell az államháztartási hiányra
Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai között kitért
arra, hogy a koronavírus-járványra és a hozzá kapcsolódó gazdasági
visszaesésre reagálva Magyarország költségvetési intézkedéseket fogadott
el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítésére, a járvány
megfékezésére és a különösen érintettek megsegítésére. Az "erőteljes
politikai válasz" enyhítette a GDP csökkenését, és visszafogta az
államháztartási hiány és az államadósság növekedését - közölték.
Noha a Magyarország által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések
összhangban voltak a július 20-i tanácsi ajánlással, államháztartási
hiánya 2020-ban meghaladta az uniós szerződésekben a GDP 3 százalékában
meghatározott referenciaértéket, az államháztartás adóssága pedig a GDP
60 százalékának megfelelő referenciaértéket, utóbbi nem csökkent
kielégítő ütemben - írták.
Az uniós bizottság Magyarország
számára egyebek mellett azt ajánlotta, jövőre is tartsa fenn
politikájának támogató fiskális irányvonalát, és őrizze meg a nemzeti
finanszírozású beruházásokat. Különösen tekintettel kell lenni a zöld és digitális átmenetre. Fordítson különös figyelmet az
államháztartás összetételére mind a költségvetés bevételi, mind kiadási
oldalán, valamint figyeljen a költségvetési intézkedések minőségére a
fenntartható fellendülés biztosítása érdekében. Helyezze előtérbe azokat
a költségvetési strukturális reformokat, amelyek elősegítik a
közpolitikai prioritások finanszírozását, és hozzájárulnak az
államháztartás hosszú távú fenntarthatóságához, egyebek között az
egészségügyi és a szociális rendszerek lefedettségének, megfelelőségének
és fenntarthatóságának megerősítésével, hogy ezek mindenki számára hozzáférhetők legyenek.
"A bizottság úgy véli, hogy ebben a szakaszban azonban nem helyénvaló
döntést hozni arról, hogy a tagállamokat túlzotthiány-eljárás alá
vonják-e. Románia esetében azonban azt indítványozza, hogy a vonatkozó
költségvetési kiigazítási pálya naprakésszé tételével a 2024-es
céldátumot határozzák meg a túlzott hiány megszüntetésére" - fogalmazott
Bombrovskis.
Az uniós biztos hozzátette: a jelenlegi foglalkoztatási iránymutatások helytállók, ezért a bizottság azok folytatólagos alkalmazását javasolja 2021-ben is - írta az MTI.
