Az idén tovább gyorsult az árnövekedés, ami azzal függ össze szerinte, hogy a forint nagyon sokat gyengült. A lakosság nagyon is érzi az inflációt - mondta a szakember.
Volt olyan boldog év, hogy nem voltak inflációs várakozások, de most az élelmiszer, és azok a cikkek is drágultak, amik korábban inkább csökkentek, mint az elektronikai cikkek". Ennek az az oka, hogy a gyártók kénytelenek árat emelni. Az ipari árindex 8 százalék volt márciusban tavalyhoz képest, tehát erőteljes árnövekedés következett be. A munkaerőköltségek is nőttek, és megdrágult az import.
A GDP 5 százalékot zsugorodott, ami Bod Péter Ákos szerint az európai átlagnak felel meg, de az idén 4-5 százalék növekedés a terv, "amivel vissza lehet kapaszkodni a gödör szélére, tehát dübörgésről nem lehet beszélni. Oda jutunk el, ahol megszűnt a válság előtti növekedés - fogalmazott - mondta Bod Péter Ákos közgazdász, volt MNB-elnök a Klubrádióban.
A kormány azzal indul a 2022-as választásnak, hogy nyomja a pénzt. A GDP-arányos költségvetési deficit tavaly 8 százalék volt, és a kormány az idén is ekkora hiányt tervez, ami különös, mert most elvileg növekszik a gazdaság, tehát nem kell küzdeni a visszaesés ellen. "Ez egy választási költségvetés" - fogalmazott a közgazdász.
A cél, hogy még az "év elején menjenek ki a költségvetési pénzek, és ne nőjenek az adók. Így a következő kormánynak, hogy stabilizálja a gazdaságot, vagy adót kell emelnie, vagy vissza kell fognia a költekezést". "Van egy ráfűtés a gazdaságra. A Pénzügyminisztérium és az MNB is egyetért, nyomják a gázt, amíg lehet" - mondta Bod Péter Ákos.
Véleménye szerint aggasztó, hogy az inflációs várakozások mennek fölfele". A kormány kiköltekezik, ezzel azt mutatja, hogy nem érdekli az infláció. Az MNB-nek ugyanakkor kötelessége, hogy mindent megtegyen az áremelkedés ellen, ha túlmegy egy határon.
