Az uniós összehasonlításban magas magyar átoltottság és az eddigi korlátozások együttesen járultak hozzá, hogy Budapesten már érezhetően csökken az intenzív osztályokon ápoltak és a lélegeztetett betegek száma, és ez a folyamat országosan is elkezdődött, de a korlátozások idő előtti lazítása ronthat a helyzeten. Főleg úgy, hogy „az első oltás még nem jelent teljes védelmet, százszázalékosat még a második sem” – hívta fel a figyelmet Svéd Tamás.
Egy lehetséges új mutáció bármikor boríthatja a jelenlegi elképzeléseket, arról nem is beszélve, hogy „ha valamilyen csoda folytán ez a járvány varázsütésre elmúlna, és az összes COVID-os beteg meggyógyulna, az sem jelentené, hogy az egészségügyiek megpihenhetnek”, mert rögtön a járvány miatt ellátatlanul maradt rettenetes mennyiségű beteggel kellene foglalkozni. Ha az ő gyógyításukat nem tudják záros határidőn belül megkezdeni, akkor a COVID járulékos áldozatainak száma még hosszú éveken át ijesztően magas maradhat Svéd Tamás szerint.
A lakosságarányos magyarországi rekordhalálozást a szakorvos a magyar lakosság rossz általános egészségi állapotával és "egy nem igazán felkészült egészségüggyel" magyarázta, amelyre rázúdult a pandémia, tetézve azzal, hogy az utóbbi években többek közt éppen a járványügyi szervezés és védekezés rendszerét bontották vissza.
A főorvos szerint a járványkezelés egyik legnagyobb hiányossága, hogy elmarad a transzparencia, az adatok széles körű megismerhetősége. „A mélyszegénységben élő szegregátumokban például a hírek arról szólnak, hogy oda nem jutnak el az ismeretek, nem jut elég figyelem. Az emberek esetenként nagyon súlyos tünetekkel sem jutnak el a kórházba, otthon halnak meg.” Svéd úgy fogalmazott, az egészségügyi ellátórendszer megtépázva jön ki a járványból.
