Töretlenül nő a TOP 10 magánegészségügyi szolgáltató árbevétele az utóbbi években, 2017 és 2018 között 14 százalékos, 2018 és 2019 között már 24 százalékos volt a bővülés, 2020-ra 25 szolgáltató árbevétele lépte át az egymilliárd forintot, a lakosság pedig 2021-re saját zsebből 1000 milliárdot költött egészségügyi szolgáltatásokra és termékekre. Igaz, ebből az összegből a receptköteles gyógyszerekre fizetett kiegészítés aránya a legnagyobb.
A háztartások 2020-ban átlagosan csaknem 271 ezer forintot költöttek egészségügyi kiadásokra, Budapesten a költés 50 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A kiadásokból 55 ezer forintot tett ki a receptköteles, 23 ezer forintot a vény nélküli orvosságokra fizetett összeg, étrendkiegészítőkre 44 ezret, fogorvosi ellátásra csaknem 30 ezer, magánorvosi
diagnosztikai vizsgálatokra mintegy 28 ezret fizettek. Hálapénzként
átlagosan 7,5 ezer forintot költöttek a családok az elmúlt évben - mondta a Portfolió szerdai, "A magánegészségügy helye a reformfolyamatban" című, online konferenciáján tartott előadásában Kertész Balázs, a Szinapszis Kft ügyvezető igazgatója.
Kertész Balázs a rendezvényen ismertette a Szinapszis legújabb felmérését, amelynek keretében 1200 fős, országos reprezentatív mintán az egészségügy átalakításával, a hálapénz kivezetésével kapcsolatos lakossági véleményeket, a magánegészségügyi szolgáltatás igénybevételét illető attitűdöt vizsgálták.
A kutatás eredménye szerint az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése és a hálapénz betiltása széleskörű társadalmi támogatottságot élvez, noha jelentősek félelmek is társulnak ahhoz a kérdéshez, hogy vajon hálapénz nélkül hogyan fog szolgáltatni az állami egészségügy. A válaszolók egyharmada szerint ugyanis a hálapénz kivezetése ront, vagy nagyon ront majd az ellátás színvonalán, 41 százalék viszont nem vár változás emiatt.
A kutatók megállapították azt is, hogy a hálapénz nélküli ellátás és a magánegészségügy kettős finanszírozása
összességében valamelyest több lakost terel az állami ellátás irányába. A magánellátás igényebvételénél minden második válaszolónál nagyon fontos szerepet játszik a választásnál a szolgáltatás ár-érték aránya, a megkérdezettek csaknem negyedénél az ár ebben nem számít, vagy csak másodlagos tényező.
A magánszolgáltatók megítélése és presztízse továbbra is kiváló, de csak a lakosság harmada szerint éri meg a többletkiadás.
A kutatás fő üzenetei közé tartozik, hogy a magánegészségügy lakossági finanszírozása továbbra sincs megoldva, nincsenek olyan biztosítási termékek, amelyek segítenék az embereket a magánorvoshoz fordulás finanszírozásában, a plusz kiadásokat a lakosság fele zsebből, az adózott jövedelméből fedezi, 5 százalékuk akár hitelt is felvesz erre a célra.
