A KSH a 2020. november 30-val kezdődő héttől méri az oltási hajlandóságot, ami a mérés kezdete óta jelentősen megnőtt. Míg a felmérés első hetében a válaszadók 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, a mérés tizedik hetében (a 2021. február 1-jével kezdődő héten) már a megkérdezettek 38 százaléka.
Ez utóbbi héten a válaszadók 26 százaléka volt elutasító az oltással kapcsolatban, szemben az első héten mért 36 százalékkal. Az oltási hajlandóság javulásában minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése, valamint a vakcina tényleges beérkezése az országba - írja a KSH.
Az oltási hajlandóság hetek óta tartó emelkedése mindazonáltal február első hetében csökkenésbe fordult. Míg az előző héten a válaszolók közel 40 százalék mondta biztosra, hogy beoltatná magát, ezen héten 38 százalék vélekedett így, aminek hátterében a KSH szerint főként a különböző vakcinák biztonságosságáról alkotott kép állhat. A bizonytalanok aránya mindeközben 27 százalékról 28 százalékra emelkedett.
Az előző héthez képest a hajlandóság a fiatalok esetében javult, a többi korosztályban romlott, leginkább az 55-64 évesek körében. Iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek lettek bizonytalanabbak.
A felmérés szerint az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja.
A felmérés tizedik hetében a megkérdezettek
- 81 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma,
- 77 százalékát az oltással kapcsolatosan sajtóban, médiában megjelenő hírek,
- 76 százalékát a kormányzati kommunikáció,
- 66 százalékát a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják,
- 53 százalék egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.
Az oltás felvételét legnagyobb arányban a 64 év felettiek (60 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (49 százalék) tervezik. A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.
A felmérés grafikonja itt láthatók.
