Így támogatta az MNB a kormányközeli cégeket, volt, amelyik többször is beállt a sorba

Gőzerővel megy előre a Növekedési Kötvényprogram (NKP) a Magyar Nemzeti Banknál (MNB). A jegybank tavaly decemberben is folytatta a kötvényvásárlásokat, ezzel az elsődleges piacon az év végéig összesen 425,84 milliárd forintnyit hitelpapírt jegyzett le, a másodlagos piacon pedig további 111,115 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket. A 750 milliárd forintosra növelt keretű programba be lehet még szállni, a jegybank több mint 200 milliárd forintnyi vállalati kötvényt vásárolhat az NKP-ban.

A másfél éve indult NKP-ban 46 cég vett eddig részt, voltak olyan cégcsoportok, amelyek két, sőt a Cordia három alkalommal is kibocsátott kötvényeket jegybanki támogatással. Az MNB oly módon segíti a kibocsátásokat, hogy az aukció során lejegyzi a kötvények legfeljebb 50 százalékát, majd a másodlagos piacon is vásárolhat belőlük annyit, hogy egy sorozaton belül legfeljebb a hitelpapírok 70 százaléka kerülhet a birtokába. Egy cégcsoporton belül az MNB maximum 50 millárd forint értékben vásárolhat kötvényeket.

A jegybank az aukciók során többnyire meg is vásárolja a maximális, 50 százalékos mennyiséget, és viszonylag sok esetben elmegy a plafonig a másodpiacon is. Ez azt eredményezi, hogy az NKP-ban részt vevő cégek alacsonyabb hozam mellett tudnak kötvényeket kibocsátani, vagyis a normál piacinál jóval olcsóbban jutnak forráshoz.

Nagyvállalatok játszótere

Az NKP minimum egymilliárd forintos kötvénykibocsátást ír elő a cégek számára, emiatt főleg a nagyobb vállalatok tudnak részt venni a programban. Feltétel még, hogy legalább B+ minősítést szerezzek egy hitelminősítőnél, utóbbi megszerzésének a költségét szintén a jegybank állja, ha a vállalat a Scope Ratingsnél vagy az Euler Hermesnél szerzi meg a besorolást. A legtöbb vállalat a Scope-nál végeztette el a hitelminősítést eddig.

A sikeres kibocsátáson túljutott cégek mellett még kilenc vállalkozás szerepel az MNB listáján, amelyek jelentkeztek a programba. Olyan cégek is vannak közöttük, mint a Csányi Sándor, OTP-s elnök-vezérigazgatóhoz és családjához köthető Bonafarm, az állami építési tendereket sorra nyerő West Hungária Bau, a Schmidt Mária kormánybiztos érdekeltségébe tartozó BIF Nyrt. vagy a Tigáz, amely hamarosan Mészáros Lőrinc tulajdonába kerülhet.

A kormányhoz közelálló felcsúti vállalkozó más cégek révén is részt vett már az NKP-ban. Az Opus Global még 2019 novemberében bocsátott ki 28,6 milliárd forintnyi kötvényt, ebből összesen 17,3 milliárd forintnyit vásárolt meg a jegybank.

NER-cégek előnyben

Az NKP-ban feltűnően sok kormányközeli cég jutott eddig forráshoz. Még 2019 októberében bocsátott ki kötvényeket a Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt, a 30 milliárd forintnyi forrásból több mint 18 milliárdot az MNB biztosított azzal, hogy vásárolt a kötvényekből. A másik kormány kedvencnek számító építőipari vállalat, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market kétszer is élt a lehetőséggel. 2019 októberében majd tavaly novemberben bocsátott ki 20-20 milliárd forintnyi hitelpapírt. Az MNB-nél jelenleg már csaknem 30 milliárd forintnyi Market Építő kötvény van.

Bárány László debreceni élelmiszeripari vállalkozó is jó viszonyt ápol a kormányzattal, az érdekeltségébe tartozó Baromfi-Coop Zrt. összesen 28,5 milliárd forintnyi kötvénykibocsátáson van túl, ebből 17,7 milliárdot vett meg az MNB. A B+N Referencia Zrt. is kormányközelinek tartott vállalkozás, amelyet Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszterhez és Tombor András vállalkozóhoz kötnek. A B+N is éppen csak elérte a Scope-nál a minimális, B+-os szintet, a jegybank mégis úgy döntött, hogy a 10 milliárdos kibocsátásából a maximális 7 milliárdot betárazza.

Még szintén 2019-ben túljutott a sikeres kötvénykibocsátáson a Hell Energy, a kormánnyal szintén jó kapcsolatot ápoló Barabás Ernő és családja tulajdonában lévő borsodi cég több mint 29 milliárd forintnyi forráshoz jutott így, amiből csaknem 19 milliárd forintot az MNB adott. A 2019-es kibocsátók között található az Appeninn Nyrt. is, amelynek legnagyobb tulajdonosa akkor éppen a miniszterelnök vejéhez. Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt. volt. Az éppen csak B+ minősítésű társaság 20 milliárdos kibocsátásából 13,95 milliárdnyi van a jegybanknál.

Bár Tiborcz István tavaly kiszállt az Appeninnből, és az NKP-ban sem vettek részt a cégei, a barátjaként emlegetett Szeivolt István érdekeltségébe tartozó Épkar Zrt. sikeresen bocsátott ki kötvényeket 2020 novemberében. A budapesti vizes vb-n is hatalmasat kaszáló Épkar Zrt. többségi részvényese Szeivolt István, akinek fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.

A magyar McDonalds is MNB-s hitelből terjeszkedhet

Tavaly is sok kormányközelinek tartott cég jutott NKP-s forráshoz. A DVM Construction például azzal került be a hírekbe, hogy az MNB annak idején tőlük vásárolta meg az Eiffel Palace-t. 2020-ban a jegybank megvásárolt 4 milliárd forintnyit a csoport 8 milliárd forint értékben piacra dobott kötvényeiből is. A luxus irodaházat a jegybank azóta eladta.

A jegybank más kedvenc ingatlanos cégeit is boldogan hitelezte a programban. A GTC csoport egyebek mellett azzal vált ismertté, hogy a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. megvásárolta a többségi tulajdonrészét. Pár hónap múlva pedig a GTC kötvénykibocsátásába is beszállt az MNB, összesen 27,6 milliárd forintnyi kötvényt tárazott be a nem egészen 40 milliárdos kibocsátásból, vagyis a jegybank ezzel a lépéssel meghitelezte saját alapítványait.

A Nagy Elek érdekeltségébe tartozó Stelius is sikeresen bocsátott ki kötvényeket a programban. A holdingtársaságként működő vagyonkezelőnek van érdekeltsége a BÁV-ban és három budapesti taxitársaságban is. Nagy Elek neve az első Orbán-komány idején a Vegyépszer révén került be a köztudatba, miután sorra nyerte az építőipari tendereket.

Mostanában egyebek között a Market Zrt. az, amelyik ilyen hírekben szerepel. A cég honlapja szerint Scheer Sándor a társaság alapító-társtulajdonosa és vezérigazgatója. Az ingatlanpiaci szakember társadalmi munkát is végez, ő a vezetője az MNB Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testületének. A gyorsétteremüzletbe is beszállt két évvel ezelőtt, az éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. 33 milliárd forintnyi névértékű kötvény bocsátott ki tavaly, ebből 22,2 milliárd forintnyit vett meg a jegybank.

Multik is kaptak a pénzből

A programban persze nem csak kormányközelinek tartott vállalkozások, de más nagy cégek is részt vettek, még multik is. A Mol volt az egyik első kibocsátó 2019-ben 28,4 milliárd forint értékben bocsátott ki fix kamatozású kötvényeket. A kötvények lejárata 10 év, az éves kupon fizetési ráta 2,00 százalékos volt. Tavaly további 36,6 milliárd forint értékű kibocsátás követte ezt, szintén tízéves kötvényekről volt szó, de az éves kupon már csak 1,1 százalékos lett. Mindkét pakett felét lejegyezte a jegybank, a másodpiacon viszont már nem vásárolt a Mol hitelpapírjaiból.

A Magyar Telekom tavaly lépett be a programba, 70 milliárd forint értékben bocsátott ki hétéves hitelpapírokat, az MNB ezeknek is a felét vásárolta meg, a másodpiacon már nem vett belőlük. A 40 milliárd forint értékben piacra került Mercedes-kötvényekből szintén csak az elsődleges piacon vásárolt a jegybank. A két magyar blue chipen kívül számos kisebb tőzsdei cég is részt vett az NKP-ban, náluk viszont a jegybank már másodpiaci vásárlásokkal is segített a kamatok leszorításában. Sikeresen bocsátott ki hitelpapírokat egyebek között a SunDell, a Forrás, a Duna House, az AutoWallis és az Alteo, utóbbi két alkalommal is.

Nincs már a tőzsdén a Pick Szeged, de a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég szintén részt vett a programban, a Futó családhoz köthető Cordia pedig háromszor is bocsátott kis hitelpapírokat az NKP-ban. Utóbbi cégcsoport lassan kimeríti a jegybanki kereteket, már 44,6 milliárd forintnyi kitettsége van náluk a jegybanknak.

Érdekesség, hogy vannak olyan társaságok is, amelyek annak idején jelezték, hogy szeretnének részt venni az NKP-ban, mostanra viszont eltűntek a jegybank felsorolásából. Az egyik komoly aspiráns a 4iG volt, a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó informatikai cég azonban, úgy tűnik, miután meghiúsultak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tervei, lemondott erről a forrásbevonásról, jelenleg ugyanis nincs már ott a listán. A Tv2 csoport is lekerült a felsorolásból, náluk valószínűleg az ennek az oka, hogy a hitelminősítést végző Scope Rating májusban visszavonta a cég B+ besorolását, ami a minimális feltétele volt a programban való részvételnek. A Tv2 egyébként viszonylag nagy összeget, 30 milliárd forintot akart a program keretein belül bevonni.