A járvány első hulláménak tetőzését április 20-án május 3-ára jósolta a miniszterelnök, s a feltehetően mögötte álló elemzőstáb prognózisa pontosnak bizonyult. Ezúttal is járványügyi szakemberekre hivatkozott Orbán, amikor a második hullám csúcsát december-januárra, tette, ami egy gondosan megválasztott stratégia potenciális kicsúcsosodása lehet - idézi a szakértőt a portál.
Nepusz Tamás biztatónak tartja, hogy az augusztus végi, 2,5-ig megemelkedő reprodukciós szám (ami azt jelzi, egy fertőzött átlagosan hány embernek adja át a vírust) saját becslései szerint most 1,3 köré esett vissza, ami, ha stabilan így marad, megkönnyítheti a további kalkulációkat. Szerinte a kormány folyamatosan monitorozza az intézkedések hatását, kontroll alatt tartva a járvány azzal a céllal, hogy december végére 1 alá vigyék ezt a számot (egy fertőzött kevesebb mint egy embernek adja tovább a vírust), ami kioltja a járványt. Az idő közeledtével szigoríthatnak, vagy lazíthatnak a friss számok függvényében.
Egy mostani lezárással hiába tetőzhetne a járvány akár már október végén, télen újabb hullám jöhetne, az éves influenzába belecsúszva. A december végi tetőzés pontosan utóbbi miatt lehet ideális, hiszen nem csúszna össze a kettő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korlátozások feloldhatóak lesznek.
A koronavírus-járvány ilyen értelemben olyan, mint egy víz alá nyomott labda, ami csak akkor nem jön fel újra, ha folyamatosan lent tartják
- fogalmazott a portálnak a szakértő.
Véleménye szerint a járványcsúcs idejére felfutó betegszámot most még nem lehet megjósolni, saját fejlesztésű szimulátora 90 napnál nem is számol tovább magától, hiszen modellezni csak a pillanatnyi helyzet alapján lehet. A kormány szimulációi viszont pontosabbak lehetnek, mivel sokkal részletesebb adatokat is figyelembe tudnak venni. Feltehetőleg így tudják kiszámítani azt is, mikortól éri meg visszavezetni az időseknek fenntartott vásárlási idősávot - bár ennek Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint már itt lenne az ideje.
További részletek itt.
