A pénzből akár ideiglenes büntetés-végrehajtási intézmények is létrehozhatók - mondta Gulyás Gergely, aki azt is közölte, hogy a mobilbörtön fogalma Magyarországon kívül is ismert. Részben ezekkel kell megoldani, hogy a jelenleg 115 százalékos telítettség lecsökkenjen. 2013-ban még 143 százalékos volt ez az arány.
Az MTI szerint a miniszter örömét is kifejezte, hogy az Országgyűlés a héten elfogadta azt a törvényt, amely átmenetileg felfüggeszti az elítélteknek a kártérítések kifizetését. A jogszabály rögzíti, az igazságügyi tárcának előterjesztést kell tennie azzal kapcsolatban, hogy ha kártérítést kell fizetni, akkor azt az áldozatok kaphassák meg.
Ígérték, mégsem építettek új börtönöket
A strasbourgi emberi jogi bíróság 2015-ben kötelezte a magyar államot a börtönzsúfoltság enyhítésére, majd több körben ítéltek meg pénzt olyan embereknek, akik kártérítési igényt nyújtottak be emiatt. Válaszul a kormány börtönfejlesztést ígért - írta korábbi cikkében a 444.hu. Még abban az évben új körletet adtak át a Budapesti Fegyház és Börtönben, ahol Tasnádi László államtitkár azt mondta: a kormány célja a börtönök - Európai Unió által is szóvá tett - zsúfoltságának csökkentése. A kormány 2015-ban nyolc új börtön építését ígérte, Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon, ezen beruházásokat - kormányrendeletben - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá is nyilvánították. Az építésekből azonban egyelőre egyik sem valósult meg, új intézetet csak Kiskunhalason adtak át, ott menekülttáborból átalakítottak ki börtönt, amit Pintér Sándor belügyminiszter adott át tavaly februárban, a miniszter szerint ez "már más minőséget képvisel, hiszen 472 új, korszerű, nemzetközi sztenderdnek megfelelő" helyet alakítottak ki.
A Belügyminisztérium és a büntetés-végrehajtás 2015-ben úgy tervezett, hogy 2019-re 140-ről 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltsági mutatóját, amiből mostanra 112-t sikerült elérni - hívta fel a figyelmet a 444.hu.
