A Magyar Közlönyben megjelent rendelet a "vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról" címet viseli.
A jogszabály előírja, hogy a felszín alatti vízilétesítmények helyét meg kell határozni. Ebbe a körbe tartoznak a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak is. (A jegyző azokat a kutakat engedélyezi, amelyekből évi 500 köbméternél kevesebb talajvizet vesznek ki egy olyan telken, amelyen ház - vagy házra építési engedély - van. Tipikusan ilyenek a kerti öntözésre használt kutak, illetve a házi szükségletre szolgáló kutak is, de az utóbbiaknál ellenőrizni kell a víz minőségét is.)
A jegyző által engedélyezett kutak helyét vízszintes koordinátákkal - vagy az egységes országos vetületi rendszerben (EOV), vagy pedig a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával - kell megjelölni. Ez engedmény a vízügyi hatóság által engedélyezett kutakhoz képest, mivel azoknál még a Balti-tenger szint feletti magassági értéket is meg kell adni.
A rendelet szól még arról is, hogy a jegyző által engedélyezendő kutak tervezésére nem vonatkozik az az előírás, amely szerint a terveket csak a külön rendeletben előírt jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. Ez elvileg jelentheti azt is, hogy ezekre a kutakra nem kell tervet készíttetni.
A következő módosítás úgy szól, hogy a jegyző által engedélyezett kutak megszüntetését nem csak szakképzett kútfúró végezheti. Végül a kútfúráshoz szükséges képesítési előírás is változik. Jelenleg kútfúró lehet az is, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot igazolja. Ez a lehetőség a jövő év első napjától megszűnik.
Korábban nagy port kavart a fúrt kutakra vonatkozó engedélyeztetési javaslat, amelyet végül tavaly a parlament módosított formában fogadott el. E szerint 80 méteres talpmélységig nem kell engedélyt kérni a kutak fúrásához ott, ahol a háztartáshoz szükséges a víz.
