A képviselők 180 igen, 4 nem szavazat mellett döntöttek így. Az előterjesztő nem kívánta indokolni a halasztást - számolt be az MTI.
A változtatások érintették volna az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását.
A közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról is döntött kedden a parlament. A kormány kezdeményezését egyhangúlag, 187 igen szavazattal hagyták jóvá a képviselők.
Az eredetileg 2020. január 1-jére tervezett hatálybalépés határidő nélküli elhalasztását a kormány azzal indokolta, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa "a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták" megnyugtató lezárását.
Az Országgyűlés 2018. december 12-én szavazta meg, hogy a közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Idén áprilisban a parlament elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot is, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően.
