A munkaidő-beosztás megváltoztatásához a munkavállaló beleegyezésére lenne szükség - mondta Kósa, aki hozzátette, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén eddig az volt a szabály, hogy havi egy pihenőnapot kellett kötelezően kiadni. Ez a megszakítás nélküli üzemben, a több műszakban dolgozókra és az idényjellegű tevékenységet végzőkre vonatkozik. A kötelezően kiadandó pihenőnapok száma a jövőben kettőre emelkedne, és akármilyen speciális munkaidő keretében foglalkoztatnak valakit, ennyi pihenőnapra jogosult lesz - rögzítette Kósa Lajos.
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók minimálisan havi négy pihenőnapra számíthatnak. Mindkét esetben az egyik napnak vasárnapra kell esnie - jelezte a kormánypárti politikus. Nem változik az a garanciális szabály, amely arra vonatkozik, hogy a fiatal munkavállalóknál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható ki egyenlőtlenül. Kósa Lajos elmondta, túlóra évi 400 órás felső határral csak akkor lenne elrendelhető, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul. Ha 15 fő alatti a foglalkoztatotti létszám, akkor ez üzemi megbízott, ha 15 fő feletti, akkor üzemi tanács útján történne. Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, akkor a kollektív szerződésben rögzíthető - ismertette.
A módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, a heti normál munkaidő-beosztásban dolgozókra nem vonatkoznak. A magyar munkaerőpiacon egyébként 10-15 százalék, aki ilyen munkarendben dolgozik.
A munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozó változásokat mindenki támogatta - jelezte Kósa.
