Ha ezek az adatok illetéktelen kezekbe jutnak, vagy éppen a konkurens cég birtokába, esetleg egy NER-közeli, államilag kivételezett vállalkozó kezébe, amely egy új ágazatban kezdene üzletelni, az érzékenyen érintené az adott cég üzleti helyzetét. Ráadásul volt már példa arra, hogy a NAV véletlenül az összes rábízott adatot hozzáférhetővé tette a rendszer összes résztvevője számára.
A NAV a portál kérdésére megerősítette, hogy harmadik féllel, például az informatikai rendszer fejlesztővel sem osztja meg a feltöltött adatokat, mivel azok adótitoknak minősülnek. Az adóhivatal az adatokat az online számla rendszer saját adatbázisában tárolja, majd átkerülnek az adatok NAV adattárházába is.
Az online feltöltött számlákról a NAV nagyon részletes információkhoz juthat egy adott cég üzleti működéséről. Mindezek közül kiemelkednek az olyan konkrét, egy vállalkozás üzleti modelljét is megvilágító adatok, mint a másik cég felé kiszámlázott termékek, vagy szolgáltatások egységára, az adott cégnek adott kedvezmény mértéke.
A NAV szerint az adóhivatalhoz alapvetően az áfatörvény által kötelezőként előírt adatok érkeznek az online számla rendszeren keresztül. Nem minden alkalommal kell ezeket az adatokat megadni, csak akkor, ha relevánsak az adott számla szempontjából.
Az online számlarendszer július 1-jén indult, a kormány az áfacsalások visszaszorításával magyarázta a bevezetést. A cégeknek a százezer forintnál nagyobb összegű adót tartalmazó számlákat kell az online rendszerbe feltölteni. Ezek olyan számlák, amiket a cégek egymásnak állítanak ki (B2B).
Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója szerint nem kell aggódni az adóhivatalnál felhalmozódó információk miatt. Szerinte a közbeszéd szintjén ugyan felmerülhetnek az adatokkal kapcsolatos aggályok, de az "nagyon durva lenne, ha illetéktelen személyek kezébe kerülnének ezek az adatok. Én ettől azért nem tartok" - idézi a G7.hu.
Képünk forrása: shutterstock
