Jelentősen átalakulhat az uniós kohéziós támogatások rendszere, a GDP-alapú kiosztás helyett a továbbiak egyéb szempontokat is számításba vennének: többek között az ifjúsági munkanélküliséget, az oktatási és a migrációs helyzetet, a jogállamiság állapotát és azt is részletesebben definiálnák, egyáltalán milyen célokra fordítható kohéziós alapból származó EU-támogatás - olvasható a portál cikkében.
Az FT ezt egyértelmű célzásként értékeli, amely arra utal, hogy az EU támogatásokért cserébe el kell ismerni az uniós alapértékeket.
A lap rámutat, Lengyelország és Magyarország a kohéziós támogatások legnagyobb haszonélvezői, ugyanakkor a jogállamiság és a demokrácia kérdéseiben is gyakran konfrontálódnak az EU-val, így a 2021-2027-es EU-költségvetés "drámai újratervezése" Magyarországot és Lengyelországot érintheti legkeményebben.
A változások nyomán az uniós pénzek Lengyelország, Magyarország, Csehország és a balti államok helyett Görögország, Spanyolország, Olaszország, sőt Franciaország egyes régióiba vándorolnak majd.
A 2014-2020-as EU-költségvetési ciklusban a 350 milliárd eurós alapból a lengyelek 77 milliárd, a magyarok 22 milliárd, a szlovákok pedig 14 milliárd eurót kaptak - idézi fel a portál.
Képünk forrása: Shutterstock
