Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly tovább csökkent az ipar hozzáadott értékének aránya a nemzeti összterméken (GDP) belül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 22,36 százalékot tett ki, szemben a 2016-os 22,64 és a 2015-ös 23,15 százalékkal.
Hogy ez a gyakori üzemátadások és a bővülő ipari termelés mellett miért van így, az némi magyarázatra szorul. A KSH definíciója szerint a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értéke) különbsége.
Leegyszerűsítve, egy összeszerelő-üzemként funkcionáló egység kibocsátása lehet hatalmas, de kevésbé járul majd hozzá a nemzeti össztermékhez. Míg egy olyan termelőegység számai, ahol magas hozzáadott-értékű munka folyik, erősebben jelennek meg a GDP-adatokban.
Az arány csökkenése természetesen nem azt jelenti, hogy az ipar hozzáadott értéke folyó áron csökkent volna tavaly. A KSH szerint a 38,1 ezer milliárd forintos GDP-ből az ipar 8,5 ezer milliárdot tett ki. 2016-ban a 8 ezer milliárd aránylott a 35,4 ezer milliárdhoz. Vagyis abban, hogy a kormány egyre távolabb kerül ettől a céljától azt is benne van, hogy a GDP többi komponense jól teljesít. Például a nemzeti össztermék mintegy 55 százalékát adó szolgáltatások és a több mint 4 százalékot adó építőipar is nagyobb mértékben nőtt folyó áron, mint az ipar. A mezőgazdaság egyébként visszaesett tavaly.
Mi a cél?
A kormány igen ambiciózus célokat tűzött ki maga elé az iparosítással kapcsolatban.
Szinte napra pontosan 4 éve mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Denso székesfehérvári üzemében, hogy
a következő négy évben azt szeretnénk elérni, hogy Európa legiparosodottabb országa legyünk, ehhez a jelenlegi 23 százalékról 25-26-ra kell növelni az ipari termelés hozzájárulását a nemzeti össztermékhez.
Ez nem jött össze.
A kormány 2016-ban adta ki újraiparosítási stratégiáját, az Irinyi-tervet, amelynek bemutatásán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy
a stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a GDP-ben a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig.
Magában a tervben megismétlik azt, amit Orbán Viktor is említett:
deklarált célunk, hogy néhány éven belül Magyarország legyen az az EU-tagállam, ahol a bruttó nemzeti összterméken belül a legnagyobb szeletet az ipari termelés adja.
Az Eurostat 2017-es adatai szerint Magyarország a nyolcadik helyen áll 22,4 százalékkal (módszertani eltérések okozhatják a különbséget), úgy, hogy a listát toronymagasan - 2016-ban 33,9 százalékkal - vezető Írországról még nem közöltek adatokat. Vagyis a valódi helyezésünk a kilencedik.
| Helyezés | Ország | Arány (%) |
| 1. | Írország | 33,9 (2016) |
| 2. | Csehország | 28,7 |
| 3. | Románia | 24,2 |
| 4. | Szlovákia | 24 |
| 5. | Lengyelország | 23,9 |
| 6. | Szlovénia | 23,9 |
| 7. | Norvégia | 23,3 |
| 8. | Németország | 23,1 |
| 9. |
Magyarország |
22,4 |
| Forrás: Eurostat | ||
Az optimizmus is erény
A számok ismeretében azt lehetne gondolni, hogy a kormány csendben "elengedi" az ügyet, vagy legalábbis nem beszél a célokról - ahogy azt tette lapunkkal a szaktárca fél évvel ezelőtt -, azonban Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár egy hónapja egy workshopon megerősítette, hogy
a magyar kormány célja, hogy a hazai GDP-ben növekedjen az ipar részaránya.
Az elmúlt 8 év számait látva, van min dolgozni.
A kép forrása: Pixabay
