A Brent olaj ára 2014 nyarán kezdett el csökkenni, 100 dollár alá szeptember 9-én (Investing.com) süllyedt, 2016 január 21-én pedig benézett 30 dollár alá is, egészen pontosan 29,25 dollárt kellett fizetni egy hordóért.
Azokban az időkben igen merész jóslatok láttak napvilágot az olcsó olajról. A legmesszebb azok a szakértők mentek, akik negatív árat prognosztizáltak, mondván a kitermelést nem olyan könnyű leállítani, viszont az olajjal valamit mégiscsak kezdeni kell, ha mást nem, a tárolást meg kell oldani.
Ezek a jóslatok nem jöttek be, az árak részben a nagy olajtermelők megállapodásának következtében visszakúsztak, az elmúlt hónapokban a Brent hordójáért 50 dollár körüli összegeket kellett fizetni, az utóbbi időben inkább többet, mint kevesebbet.
Hamar megéreztük
Visszatérve 2014 végére az energiahordozó ára hamar átgyűrűzött a kutakra is. A KSH adatai szerint, míg 2014 szeptemberében még 420 forintot kellett fizetni a benzinért és 426-ot a gázolajért, novemberben 388 és 404 volt az átlagár. A zuhanás folytatódott, 2015 elején 334 és 353 forintot kellett fizetni, 2016 februárjában pedig 310 forintos benzin és 300 forintos gázolajár volt jellemző a hazai kutakon. Ezek átlagos értékek, 2016 elején egy rövid ideig kettessel kezdődött mindkét üzemanyagtípus ára. (Persze nem az autópályákon).
Azóta mind a benzin, mind pedig a gázolaj jócskán drágult, a 400 forinttól azonban még mindig nagyon messze vagyunk.
Mi lett volna ha?
Ha nem lett volna olajáresés, és a benzin a 2014 novemberét megelőző 12 hónap átlagos 412,6, a gázolaj pedig 423,3 forintos szintjén marad, akkor bizony az autósok és a fuvarozók - a NAV fogyasztási adatait alapul véve - idén őszig majdnem 930 milliárd forinttal hagytak volna többet a kutakon. Jelen számításban nagyvonalúan eltekintettünk attól, hogy magasabb árak mellett a fogyasztás sem vett volna akkora lendületet, mivel a tankolási kedv jelentős mértékben a reáljövedelmek alakulásától függ, nem beszélve az autópark növekedéstől.
A 930 milliárd forintból 621 milliárd a gázolajból, 309 pedig a benzinből származik. Utóbbi esetében a fuvarozás elhanyagolható, így a 2,3 millió benzines személyautóval számolva 134 ezer forintot spórolt egy átlagos autós. 930 milliárd forint egyébként a tavalyi GDP 2,6 százaléka, Paks 2. költségének közel harmada.
Lapunk korábbi számítása szerint a kormány tavaly októberi jövedékiadó-emelése negyedévente mintegy 10 milliárd forintot vehetett ki az autósok zsebéből. Ebben a benzin és a dízel is benne van, vagyis enélkül mintegy 950 milliárd forintról beszélhetnénk.
Címlapkép: Shutterstock
