Jól indul a nyár: olcsóbban mobilozhat

Most akkor ingyen lehet telefonálni majd, ha nyaralni megyek? Vagy hogy van ez? Itthonról is ingyen telefonálhatok külföldre? - több olvasó ezeket kérdezte a Bukszától a hamarosan, június 15-én életbe lépő új uniós roamingszabályozásról, amely olcsóbbá teszi a külföldön való mobilozást.

Hol és mennyiért?

A legtöbb embert érintő leglényegesebb szabály, hogy június 15-től, ha valaki az Európai Unión belül külföldre megy, például nyaralni 1-2 hétre vagy pár napos városlátogatásra, akkor ugyanannyiért telefonálhat, sms-ezhet, mobilnetezhet, mintha Magyarországon tenné ugyanezt.

Tehát a horvát, olasz vagy bolgár tengerparton nyaralók a saját mobilcsomagjukban megszabott belföldi díjakon mobilozhatnak. Fontos, hogy nem kell szólni a mobilszolgáltatóknak arról, ha külföldre megyünk.

A szabály az uniós országokra vonatkozik, amit a mobilszolgáltatók 1-es díjzónának hívnak. Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Várhatóan a jövőben Norvégiával, Izlanddal, Liechtensteinnel bővül majd a kör.

Az EU-n kívüli országokban viszont továbbra is a mobilszolgáltató által meghatározott díjakat kell fizetni, tehát mondjuk Thaiföldön vagy az Egyesült Államokban nem lehet a hazai árakon mobilozni.

A roaming nem egyenlő a nemzetközi hívással

Az is fontos, hogy az új szabályozás csak a roamingra vonatkozik, a nemzetközi hívásokat nem érinti, ez a kettő pedig más tészta. A roaming - a magyar előfizetéssel történő - külföldön való mobilozást jelenti. Ezzel szemben a nemzetközi hívás az, amikor a magyar előfizetéssel Magyarországról hív valaki egy külföldi számot.

A roamingolás és a nemzetközi hívás közötti fontos különbségre - figyelmeztet a Nemzeti Média- Hírközlési Hatóság is, amely utal arra, hogy a belföldi, így június 15-től az EU-n belüli roamingtarifákról és a nemzetközi hívások díjáról az adott mobilcsomag díjszabásában lehet tájékozódni a szolgáltatók

A leglényegesebb tudnivaló

Ha tehát pár napra, 1-2 hétre megy valaki nyaralni uniós országba, akkor nincs teendője és a következőkkel kell számolnia:

Korlátok is vannak, nehogy felboruljon a piac

A június 15-től érvénybe lépő kedvezményes (belföldivel egyező) roamingdíjak korlátozott időszakra vonatkoznak, de ebbe bőven belefér évente több 1-2 hetes külföldi utazás. Ugyanakkor beépítettek korlátozásokat is az uniós szabályozásba. Ezekre pedig azért volt szükség, mert, ha korlátozás nélkül engedik a roamingozást, az felboríthatná az uniós mobilpiacot.

A korlátlan romingolás egy extrém esetet alapul véve a gyakorlatban ahhoz vezetne, hogy az uniós előfizetők tömegesen kiválasszák az uniós mobilszolgáltatók közül a legolcsóbbat, és tőlük kérjék a szolgáltatást.

Ugyanakkor az egyes szolgáltatókra vonatkozó feltételek közel sem azonosak az EU-n belül. Azaz országonként eltérőek, többek között a végső árat nagyban meghatározó frekvenciahasználati díjak, a nagykereskedelmi árak, valamint az áfa, ezért bár a rominagszabályozás egységes lesz, a mobilszolgáltatók adott országra vonatkozó feltételei közel sem azonosak.

Így ellenőriznek a szolgáltatók

A Buksza megkérdezte a legnagyobb mobilszolgáltatókat, hogy mi várható az új szabályozás után, és hogyan fogják ellenőrizni azt, hogy ne legyenek visszaélések. A Telekom, a Vodafone és a Telenor közölte, hogy a roamingszolgáltatások visszaélésszerű vagy nem rendeltetésszerű használatának megelőzésére a szolgáltató \"méltányos használatra vonatkozó feltételeket\" határozhat meg. Lehetőségük van a mobilszolgáltatóknak arra, hogy folyamatosan gördülő 4 hónapos időszakban - a szakzsargon szerint időablakban - vizsgálják minden előfizető mobilozási szokásait.

A Telenor tájékoztatásából kiderül, lényegében azt nézik majd, hogy az érintett mobilos elsősorban belföldön vagy más uniós országban mobilozik-e. Ha pedig a szolgáltatók azt látják, hogy valaki nem a méltányos használat feltételeinek megfelelően mobilozik, praktikusan 4-5 hónapig a magyarországi előfizetésével egy másik uniós országban mobilozik mindennap. Ebben az esetben a szolgáltatók vélelmezhetik, hogy az ügyfél életvitelszerűen a külföldi országban használja az előfizetését. rászólnak, azaz figyelmeztetik. Ezt követően két hete van arra az érintettnek, hogy változtasson a szokásain.

A Telenor és a Telekom magyarázatként hozzátette, a szokások megváltoztatása alatt azt kell érteni, hogy az érintett utazzon haza és ott telefonáljon, küldjön üzenetet vagy netezzen a mobiljával olyan mértékben, hogy a 4 hónapos időablakban vizsgálva a magyarországi forgalmazás kerüljön túlsúlyba a másik uniós országban elért forgalommal szemben. Leegyszerűsítve többet kell Magyarországon mobilozni, mint egy másik uniós országban.

Ha túlzásba vitte egy előfizető a roamingolást, akkor a szolgáltatók igazolást kérhetnek arról, hogy életvitelszerűen az adott országban tartózkodik, például kérhetik a személyi igazolvány vagy munkavállalási engedély bemutatását. Ha ezt az előfizető nem teszi meg, akkor a szolgáltató többletdíjat számlázhat, ennek mértéke szolgáltatónként eltérő. A kimenő mobilhívásért percenként 10-20 forint; egy sms 4-8 forint, egy megabyte adatforgalomért pedig 2-3 forint többletdíjat kérhetnek a szolgáltatók.

Két mondatban a lényeg

Tehát nyaraláskor a magyarországi árakon lehet mobilozni, netezni pedig az adatkeret erejéig, ha azonban valaki több hónapig tartósan külföldön él és mobilozik, az már nem fér bele.

Plusz, a magyarországi hálózatból külföldi szám hívása is pénzbe kerül, ezeket nem érinti a mostani roamingszabály.