Nem változtat a májusban írt és a parlament által elfogadott makrogazdasági prognózisán a kormány. A büdzsében az idei évre 0,4 jövőre pedig 0,9 százalékos pénzromlást terveztek miközben a gazdasági növekedést 2,5 és 3,1 százalékra tervezték.
Az már eddig is látható volt, hogy a kormány makrogazdasági prognózisa a mai előrejelzésekkel köszönőviszonyban sincs. Az MNB szeptemberi inflációs előrejelzésében 2017-re 2,3 százalékos pénzromlást jósol 3 százalékos gazdasági növekedés mellett. Amikor az MNB jelentése készült, még híre-hamva sem volt a kormány által a napokban bejelentett béremeléseknek: mint ismert a múlt héten a magyar kormány jelentős, 15 százalékos minimálbéremelési-javaslattal és négy százalékos tb-járulékcsökkentéssel állt a szakszervezetek és a munkaadók képviselői elé az akkor elkezdődött bértárgyalásokon.
A javaslat részletei nem ismertek, az NGM eddig nem állt elő elemzésekkel, de az sejthető, hogy egy jelentős minimálbéremelés és az ezzel járó általános béremelés többletimpulzust adhat az inflációnak. Ennek fényében már már az MNB 2,3 százalékos inflációs prognózisa is konzervatívnak mondható. A jegybank friss Inflációs jelentéssel egy hónapon belül áll elő.
A NGM viszont továbbra is fenntartja a május végi gazdasági prognózisát vagyis 0,9 százalékos inflációval számol - közölte lapunkkal a gazdasági tárca. Ennek a döntésnek kellemetlen mellékhatása, hogy januártól csak 0,9 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, annak ellenére, hogy a törvény szerint a januári emelésnek a várható infláció mértékével kellene emelni. Ám ilyenkor az adott évi költségvetés inflációs prognózisa az irányadó, függetlenül attól, hogy az mennyire megalapozott.
A nyugdíjtörvény ismeri a kiegészítő nyugdíjemelés mértékét is arra az esetre, ha a kormány rosszul becsülte volna meg az év elején az inflációt. Ebben az esetben novemberben a különbözetet kifizetik és általában be is épül az elmaradt emelés a nyugdíjba, így az időseket veszteség hosszabb távon nem éri. Az Orbán-kormány az elmúlt években rendre nem találta el az infláció mértékét, és az elmúlt években mindig túlbecsülték azt - így a 2011-2015 közötti pluszemelések 8,2 százalékra rúgtak - ami már kiad egy extra egyhavi ellátást.
