A testület október 29-én nyilvánosságra hozott tanulmányából kiderül, hogy a bevándorlás szerkezete az idén megváltozott: megnövekedett a szíriai származású migránsok aránya, ezzel együtt pedig visszaszorult a másik nagy csoport, az afgánok relatív súlya.
Túlnyomó többségben vannak a fiatal férfiak, akikkel kapcsolatban a kutatók megjegyzik, hogy ezek jelentős része nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek elől is menekülhetett \"szerencsét próbálni\" Európába. Ez önmagában nem teszi kérdésessé ezen csoport sikeres nyugat-európai beilleszkedését, de a jelenség akár komoly hosszabb távú integrációs és biztonsági problémákat is okozhat.
A kutatók szerint ugyanakkor e fiatal férfiakkal kapcsolatban az is feltételezhető, hogy már dolgoztak igényesebb munkahelyeken, szakképzettségük is van, s valóban dolgozni akarnak. Ebben az esetben a munkaerő-beáramlás valóban enyhítheti a nyugat-európai magországok munkaerő-kínálati problémáit komolyabb biztonsági, politikai és fiskális kockázatok nélkül.
Az MTA szerint hazánknak fel kellene készülnie a maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására úgy, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű mértékű megélhetési támogatásokkal egészíti ki azok számára, akiktől megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés. Világosan látszik ugyanis, hogy a magyar munkapiac kínálati problémáit a korábbi években még enyhítő források (például a magyar nyelvű munkaerő beáramlása a környező országokból) kezdenek elapadni. Emiatt indokolt tekintetbe venni minden lehetséges külföldi munkaerőforrást, figyelembe véve, hogy az eddigi tapasztalatok szerint igen alacsony azok száma, akik a bevándorlók közül Magyarországon akarnak letelepedni.
