A kínai gazdasági lassulás és tőzsdei zuhanás főleg közvetett módon - a német exportlehetőségek szűkülésén keresztül - gyakorol negatív hatást a magyar gazdaságra. Ugyanakkor az olaj- és nyersanyag-árak esése kedvező.
A pénzpiaci bizonytalanság gyengíti a forintot, amire az euró dollárhoz viszonyított erősödése egyelőre fékezőleg hatott. Ha azonban a Fed már szeptemberben elkezdené a kamatemelést, az minden bizonnyal az euró és ezzel és a régió más devizáinak - így a forintnak - a gyengülését váltaná ki. De ez most már inkább később valószínű. Mivel az MNB monetáris tanácsa elkötelezett az 1,35 százalékra csökkentett alapkamat tartása mellett, a következő hónapokban az első félévinél tartósan gyengébb, az elmúlt hetekben tapasztalthoz hasonló, 310-315 forintos árfolyam várható - véli a kutatók.
A magyar gazdaság 2015 második negyedévében is lényegesen gyorsabban növekedett, mint az EU átlaga, azonban míg ott némi gyorsulás, Magyarországon markáns lassulás tapasztalható. A régióban a lengyel, a cseh, a szlovák és a román gazdaság gyorsulva, 3-4,5 százalékkal bővült, míg a magyar 3 százalékalá lassult. A következő hónapokban főleg az építőiparban várható markáns fékeződés, miközben a mezőgazdaságban - főleg a várhatóan gyenge kukoricatermés következtében - elkerülhetetlennek látszik a további visszaesés.
A magyar gazdaságban az alkalmazottak száma (közmunkások nélkül) 2015 első negyedévében 2,8 százalékkal, a második negyedévben 2,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami kedvező, bár lassulást jelez. A vásárlóerő növekedése hatására a kiskerforgalom dinamikusan nő - bár ebben a fehéredésnek is nagy szerepe van -, a lakosság fogyasztása pedig a tavalyi 1,6 után idén 2,5 százalékkal bővül.
A GKI szerint költségvetési szempontból az adóbevételek kedvező alakulása következtében jól indult 2015, az államháztartás hiánya azonban július végén elérte az egész évre tervezettet. Ebben fontos szerepe van az EU-finanszírozás elapadásának; azokhoz az ügyekhez kapcsolódó kifizetéseket ugyanis, amelyben a kormány vitában áll az Európai Bizottsággal, az EU egyelőre nem utalja át, miközben a kormány a kedvezményezetteknek teljesíti a kifizetéseket.
Emellett a nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások, az új - például migrációval összefüggésben - elhatározott ráfordítások, egyes adófajták EU általi felfüggesztése további feszültségeket valószínűsít, nem is említve a nagy ellátó rendszerek többségében érzékelhető minőségromlást.
A második negyedév végére a GDP-arányos államadósság jelentősen, az első negyedév végéhez viszonyítva 2 százalékponttal, 2014 végéhez képest 2,7 százalékponttal, 79,6 százalékra emelkedett. Ebben a forint gyengülése mellett a Budapest Bank Zrt. megvásárlása játszotta a fő szerepet. A kormány azonban évközi beavatkozással, a szokásos trükkök alkalmazásával képes lehet az előirányzott hiány megközelítésére, sőt az államadósság szerény csökkentésére is - véli a kutatók.
Az áruforgalmi többlet idén az első félévben 1,1 milliárd euróval volt nagyobb az egy évvel korábbinál, s az év egészében 8,5 milliárd eurós, rekord mértékű aktívum várható. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma az első negyedévi 3 milliárd euró után a második negyedévben az MNB első becslése szerint ugyancsak hasonló nagyságú volt, ami éves szinten a tavalyinál is nagyobb, 9 milliárd euró többletet valószínűsít - olvasható a prognózisban.
| Megnevezés | Éves változás, százalék |
| GDP | 2,7 |
| Ipari termelés | 7,5 |
| Beruházás | 0,0 |
| Építés-szerelés | 3,0 |
| Kiskerforgalom | 5,0 |
| Export | 5,0 |
| Import | 3,0 |
| Külkeregyenleg (milliárd euró) | 8,5 |
| Fizetési és tőkemérleg egyenl. (mrd euró) | 9,0 |
| Államháztartás hiánya (milliárd forint) | 900 |
| Bruttó átlagkereset | 2,7 |
| Fogyasztói árak | 0,0 |
| Munkanélküliségi ráta (év végén) | 7,0 |
| Forrás: GKI |
