Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hetekben kényszerű böjtre kárhoztatott a magyar kormány, ugyanis az első félévi osztogatás miatt már májusban elfogyott a költségvetési tartalék első félévi kerete. A költségvetési tartalékot a 2015-ös büdzsé 100 milliárd forintban határozta meg, ám az államháztartási törvény előírásai szerint ebből az első félévben csak 40 milliárd forintot használhatott fel a kormány. A költségvetési tartalék elvileg az előre nem látható intézkedésekre kell - ide sorolható például, ha a magyar határon olyan menekültügyi helyzet áll elő, amely új táborok nyitását teszi szükségessé.
Ilyen vészhelyzet az első félévben nem volt, sőt, úgy tűnik jelenleg sincs - ugyanis erre nem adtak pénzt - ellenben az első félévi, előre nem látható kiadások között szerepel a Budapesti Állatkert 500 millió forintos \"meseparkja\", a Liget Budapest projekt 2,2 milliárdos kiadása, illetve az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a cég működéséhez részben kapcsolódó Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. alapítása 18 milliárd forintért. De jutott pénz a Nemzeti Filmalap soron kívüli támogatásra és a Miniszterelnökség kulturális feladataira is - így hónapok alatt elfolyt 38 milliárd a tartalékból.
Azt már előre lehetett tudni, hogy a kormány vágja a centit, ugyanis már kellett volna a pénz számos projektre, csak ahhoz nem fértek hozzá. Ám most átléptünk a második félévbe, meg is jelentek a Magyar Közlönyben a kormányhatározatok: a kormány a múlt heti ülésén összesen nyolc milliárd forintot vet ki a tartalékból, de további kötelezettségeket is vállalt.
Innen lesz pénz a határzárra
Elsőként 626,7 millió forintot kapnak a kormányhivatalok és az Igazságügyi Hivatal a magáncsődről szóló törvénnyel kapcsolatos kiadásokra. A törvényt a napokban fogadta el a parlament, vagyis az valóban nem előre látható kiadás, így nem szerepelhetett az eredeti költségvetésben. A 626 millió forint még csak az eleje a kiadásoknak, az idén újabb forrásokra lehet szükség a hivatalok felállításra - legalábbis ez derül ki a kormány határozatából.
Összesen 6,5 milliárd forintot különítettek el a déli vasfüggöny építésre. A teljes összeget a Belügyminisztérium alatt működő büntetés-végrehajtás (bv) kapja: a pénzből 6,4 milliárd mehet dologi kiadásokra - vagyis drótra, betonra, oszlopra, benzinre, míg a személyi költségekre alig 135 millió forintot különítettek el. Azzal, hogy a pénzt a bv kapja és az alacsony személyi kiadások aránya akár arra is utalhat, hogy a \"határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzárat\" rabmunkával kívánja a kormány megépíteni.
A kormány döntése szerint kollégiumfelújításra 600 millió forintot kap az Óbudai Egyetem. Az egyetem támogatását a napokban épp a kerület országgyűlési képviselője, Varga Mihály jelentette be a helyszínen, aki mellékállásban a tartalékot kezelő NGM vezetést is ellátja. Egyharmadnyi kollégiumot, azaz 200 millió forintot kap a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart). A kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy 2015-2017 között évi 200 millió forinttal támogatja a művészeti magánalapítvány kiadásait. Az idei 200 milliót most kapja meg az alap.
Hosszabb távon is ígértek
A kormány arról is határozott, hogy a NGM-nek 1,2 milliárd forintot kell előteremtenie a kalocsai és a szombathelyi egyházmegyék felújítási munkáltaira. A pénzt 2015-16 között kell elosztani, az idén 773 millió forintot kell előteremteni. Vélhetően ez a pénz is majd a tartalékból megy el, ám erről még külön határozat kell.
Nem csak a költségvetés általános tartalékát csapolta meg a kormány, de a bérkompenzációra félretett céltartalékot is: az elkülönített keretből most 1,7 milliárd forintot kanyarítottak ki az egyházi intézményekben fogalakoztatott alacsony jövedelmű munkavállalók bérkiegészítésre.
A mostani döntésekkel a költségvetés tartalékában a Napi.hu számításai szerint 53 milliárd forint marad.
