A lap csütörtöki számában a politikus elmondta: 2013 második felétől foglalkoztatásbővítő dinamizmus figyelhető meg, amelynek lényege, hogy már nem a közfoglalkoztatás, hanem a versenyszektor produkálja az új állásokat. A feldolgozóipar, a kereskedelem, a szálláshelyek, a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság azok a területek, amelyek jól teljesítettek.
Közölte, ha ezt a dinamizmust képesek lennénk a következő években is tartani, nem lenne szükség arra, hogy 2018 környékén négyszáz-ötszázezer ember segélyezéséről vagy közfoglalkoztatásáról kelljen gondoskodni.
Czomba Sándor kifejtette: a 2016-os büdzsében 340 milliárd forint áll majd rendelkezésre közfoglalkoztatásra az idei 270 milliárdos kerettel szemben, amely elméletileg mintegy 300 ezer ember napi szintű közfoglalkoztatását teszi lehetővé.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a magyar munkaerő mobilitása a nullához közelít. Kiemelte: terveikben szerepel a bérlakásprogram felpörgetése a komoly munkaerőhiánnyal küzdő helyeken, de véleménye szerint az az igazi megoldás, ha a munkahelyeket viszik oda, ahol a munkáskéz rendelkezésre áll.
A duális képzéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a \"huszonnegyedik órában vagyunk\", mivel a következő években a nyugdíjaztatás miatt ötvenezren lépnek ki a hiányszakmákból, például tizenkétezer mérnök hagyja majd el a munkaerőpiacot. Vagyis a duális képzésnek nincs alternatívája - tette hozzá.
