A jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéhez készített KT-vélemény alapján az elnök elmondta azt is, hogy a realitásokkal összhangba kell hozni a képletet, és erre meg is van a fogadókészség a kormány részéről.
Felidézte, hogy az alaptörvényben szabályozott az államadósság arányának csökkentése, azonban a részletszabályokat tartalmazó feles törvényben szereplő bonyolult képlet nem arányokat ír elő, hanem az államadósság növekedésének nominális értékét korlátozza. Márpedig ez problémát okoz, ha jó a növekedés és alacsony az infláció - jegyezte meg. Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy az adósságszabály szerint olyan mértékű - 700 milliárd forintos - korrekcióra lenne szükség, amely felesleges növekedési áldozattal járna. (Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció és a gazdasági növekedési ütem felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék.)
Leszögezte, hogy a probléma nem csak Magyarországon jelentkezik, szavai szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy múlt heti rendezvényén is téma volt Brüsszelben. Az ott elhangzó vélemények szerint is olyan szabályozás kell, amely finom beállítással hosszabb távra is képes a növekedést és az államadósságot egyensúlyban tartani, és amely nem válik a növekedés akadályává - mondta.
Megjegyezte: láthatóan a gazdasági növekedés megalapozza azokat a feltételeket, amelyek kiegyensúlyozottabb, csökkenő államadóssággal és alacsonyabb hiánnyal bíró költségvetést biztosítanak.
A jövőre tervezett 1 százalékpontos szja-csökkentést firtató kérdésre Kovács Árpád leszögezte: erre megvan a mozgástér.
