Egyre többet érnek a nyugdíjak - és a fizetések?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Idén a beruházások várhatóan csak stagnálnak, a fogyasztás növekedése viszont gyorsul. A beruházások stagnálásának oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, s főként az EU-forrásokból megvalósított beruházások visszaesése. Az átlagos reálkamat az MNB növekedési hitelprogram hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta 2014-ben az előző évi 19,9 százalékról 21,3 százalékra emelkedett, 2015-ben azonban csökken.

Idén a megszűnt inflációhoz igazodva a bérkiáramlás lassul, a reálkeresetek növekedése a 2014-es 3,2 százalékról 2-2,5 százalékra lassul. A nyugdíjak reálértéke - az eltűnt infláció miatt - 2015-ben már harmadik éve emelkedik (összesen már csaknem 8 százalékkal). A fogyasztás dinamikája azonban a lassuló bérkiáramlás ellenére 2,5 százalék körülire gyorsul a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében csökkenő hitelterhek hatására.

Idén visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban és - két kiváló után átlagos évet feltételezve - a mezőgazdaságban kell számítani, az ingatlanszektorban már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar és a kereskedelem fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz.

A munkanélküliségi ráta a december-februárban az előző hónapokhoz képest emelkedett, ez a téli hónapokban természetes. Emellett jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás. Ezzel azonban megtört a munkanélküliségi ráta két éven át tartó, szezonális hatásoktól független csökkenése, ami nem független a választási év befejeződésétől - vélik a kutatók. Idén a munkanélküliség és a foglalkoztatás már csak minimálisan javul, ez is főleg a közmunka további bővítése hatására.

Ebben az évben még sem a keresleti, sem kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. Egyes brókercégek és kisbankok bedőlése a megbízhatóbbnak tartott külföldi befektetési lehetőségek, valamint a hazai állampapírok mellett felértékelheti a banki eszközöket is. Az események mögött sejthető, nem hatékony pénzügyi felügyelet jelentős kockázatot jelent. A pórul jártak kártalanítására nem elegendő az OBA és a Beva forrása, ráadásul a kártérítési kötelezettséget - a jogrendet súlyosan megsértve - kiterjesztik. Ez tovább terheli a pénzügyi szektor vétlen szereplőit, de minden bizonnyal költségvetési szerepvállalásra is szükség lesz - állapították meg a kutatók.

Idén gyorsult a defláció, az első negyedévben átlagosan 1 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az első félévben várhatóan fennmarad az árcsökkenés, a másodikban azonban már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható. Az MNB márciusban és áprilisban - hosszú szünet után - ismét kamatot vágott (1,8 százalékra). Az erős forint miatt még további \"kis csippentések\" lehetségesek - szól az előrejelezés.