Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eredmények alapján a magyarok átlagosan 15,4 ezer forintot (49 eurót) tudnak félretenni havonta, ez 5 százalékos növekedést jelent 2013-hoz, és 7 százalékos pluszt 2011-hez viszonyítva, vagyis az elmúlt négy évet nézve a legmagasabb érték.
Az Erste Group régiós felmérése szerint az osztrák megtakarítók a magyaroknál csaknem négyszer többet, havi 188 eurót (60 ezer forintot) tesznek félre átlagosan, míg a szlovákoké is csaknem kétszerese a magyarénak (96 euró). Továbbra is magas azok aránya, akik egyáltalán nem tudnak félretenni, és a magyar válaszadók 44 százaléka nyilatkozta azt, hogy havonta legfeljebb 10 ezer forintot tud megtakarítani. Csupán a megkérdezettek 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képes 75 ezer forintnál többet félretenni.
Mindenki szerint fontos a takarékoskodás
Egyre több magyar - a tavalyi 82 százalék idén már 87 százalék - tartja nagyon fontosnak vagy fontosnak a takarékoskodás - ez az Erste-országok között a legmagasabb arány. Jó hír, hogy a magyarok körében 49 százalékra nőtt a megtakarításukkal többé-kevésbé elégedettek aránya, ez 6 százalékpontos emelkedés éves szinten. Inkább a nőkre jellemző az elégedetlenség: a nők 46, a férfiak 52 százaléka elégedett az általa megspórolt összeggel.
A megtakarítási hajlandóság az életkor emelkedésével nő, ám a különböző korcsoportok közötti különbség csökkent. A fiatalok (15-29 évesek) 54 százaléka tartja nagyon fontosnak a takarékoskodást, az 50 év felettieknél az arány 59 százalék. A két korcsoport közötti különbség jelentősen csökkent tavaly óta: akkor még 19 százalékpontos volt az eltérés.
A betét elvesztette az első helyét
Egy év alatt változott a sorrend. Tavaly még a betéti formák álltak az élen, idén azonban az életbiztosítások vezetik a megtakarítási preferencialistát, a nyugdíjbiztosítási módozatok népszerűsége pedig jól mutatja az adóoptimalizálás és az öngondoskodási motívumok erősödését. Az idei felmérés szerint a betétet választók aránya 32, az életbiztosítást választóké pedig 34 százalékos. A harmadik helyen a nyugdíjcélú megtakarítások állnak 14 százalékos aránnyal, majd a lakástakarék és az értékpapír-befektetések következnek. Azok aránya viszont, akik otthon, készpénzben tartják a megtakarításukat, még mindig magas (27 százalék). Bár a fiatalok általában fogékonyabbak a készpénzkímélő megoldásokra, a készpénzben gyűjtögetők aránya a 15-29 évesek táborában 31 százalék, ez a különböző korosztályokat nézve a legmagasabb arány - derül ki a felmérésből.
Az eredmények alapján a lakosság nyitottabbá vált a pénzügyi befektetések (részvények, kötvények, alapok) 2014-ben a megkérdezettek negyedének pozitív, a többségnek, csaknem 50 százaléknak semleges, míg 20 százaléknak negatív véleménye volt ezekről a befektetésekről. A negatív véleményt megfogalmazók elsősorban az alacsony kamatokkal, a termékek kockázatosságával, és a bizalom hiányával indokolták véleményüket.
A magyarok mintegy 40 százaléka azzal számol, hogy a megtakarítási és befektetési termékek kamata ugyanazon a szinten marad a következő 5 évben, míg negyedük csökkenésre számít, és ugyanennyien bíznak a növekedésben.
