Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A devizahiteles probléma rendezése a pénzügyi közvetítés minden területére kihat Magyarországon - állapította meg Vonnák Balázs, az MNB Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője a legújabb pénzügyi stabilitási jelentést ismertetve.
Mi történik?
A lakossági devizahitelek kockázatait az árfolyamrés semmissége és a tisztességtelen kamat-, díjemelések miatti elszámolás, a \"fair bankrendszerre\" való áttérés, valamint a forintosítás kezeli. Az intézkedések a bankrendszer tevékenységének minden területére érdemi hatással lesznek.
Pénzügyi stabilitási szempontból különböző irányú folyamatok játszódnak le. Az elszámolás ugyanis a bankrendszer számára azonnali veszteséget okoz, miközben csökkenti a jövőbeni kamatbevételeket. E költségekkel szemben az elszámolás nyomán csökken a háztartások adóssága, a fair (tisztességes) kamatokra visszaállás pedig tovább javítja törlesztési képességüket, miközben a forintosítás kiszámítható törlesztőrészleteket eredményez. A devizahitelek rendezése csökkenti ugyan a pénzügyi rendszer forintlikviditását, egyúttal azonban mérsékli a külföldi forrásokra való ráutaltságot. Az intézkedések a versenyt is élénkítik: a lakossági forinthitelpiacon és a forinti betétpiacon egyaránt.
Mit érzékel ebből a devizadós?
Az elszámolással kapcsolatban a jegybank egy \"típusadósra\" számításokat is közölt. Eszerint a tipikus frankadós 37 ezer frank tőketartozással indult, amelynek 5,6 millió forint volt a felvételkori értéke, összesen 5,7 százalékos hitelköltség mellett, a havi törlesztőrészlet pedig 40 ezer forint volt. Ez a tartozás jelenleg 29,1 ezer frankra (7,5 millió forintra) rúg, miközben a hitelköltség 7,8 százalékon ketyeg, ami havi 78 ezer forintos fizetnivalót jelent.
Jövőre, a banki elszámolás, a forintosítás és az eredeti kamatra (5,7 százalék) való visszaállás után a tőketartozás 6 millió forintra (23,4 ezer frank) mérséklődhet, a havi törlesztőrészlet pedig 56 ezer forintra mérséklődhet - azaz még így is jócskán meghaladja majd az induláskori értéket.
Bár a pénteken a parlament elé kerülő forintosítási törvényjavaslat pontos szövege még nem ismert, valószínűleg a forintosítás utáni kamatok a megegyeznek majd a hitelfelvételkori frankkamatokkal, azaz gyakorlatilag kamatvisszaállítás lesz - derül ki lapunk kérdése nyomán Vonnák szavaiból. (Pontos metódus még nem ismert.) Ez már csak amiatt is valószínű, mert az akkori svájci alapkamat hasonló volt a mai MNB-alapkamathoz. Ezt egészíti majd ki a fair bankolásról szóló törvény új szabályozása, miszerint a három évnél hosszabb futamidejű szerződéseknél legalább hároméves kamatperiódusokat kell alkalmazni, azaz leggyakrabban háromévente változhat az ügyfél által fizetendő kamat és így a törlesztőrészlet.
A kamatvisszaállítás alapvetően megfelelhet majd a bankoknak, mivel szerintük az lenne logikus, ha az új (forint) hitelkamat mértéke összefüggene a kezdeti (frank/euró/jen) kamattal - a kockázatok ugyanis hasonlóak maradtak. Igaz, a szerződések indulása óta eltelt 5-7 évben sok esetben változhattak a körülmények és ezzel a kockázati profil. A Bankszövetség szerdai tájékoztatóján az is kiderült, hogy a bankok korábban azt javasolták a kormánynak, hogy tarthassák meg a korábban az ügyfelekre folyósításkor megállapított hitelminősítést.
Mennyien kapnak vissza sok pénzt?
Jelentős heterogenitás várható az ügyfelek között az elszámolást követő tőketartozás-csökkenésnél - fogalmazta meg lakonikus az MNB. A bankok között markáns eltérések voltak ugyanis mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú kamatemelések mértékében. Így az egyes adósok az elszámolást követően akár igen különböző mértékű adósságleírással is szembesülhetnek.
A svájci frank alapú jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező teljesítő adósok több mint fele (53 százalék) 20 százalék feletti adósságcsökkenést könyvelhet majd el, de magas lesz a 15 százalék alatti adósságcsökkenést elérők
száma is (22 százalék).
Mekkorát buknak a bankok?
Az elszámolás nyomán az MNB konzervatív becslése alapján a pénzügyi rendszer egésze 900-1000 milliárd forintot bukhat, ebből a bankrendszerre és a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeire mintegy 800 milliárd forint eshet. (A magában foglalja a még élő szerződéseknél az eredeti és az átszámított hitelek közötti teljes különbséget, a már nem élő szerződések esetében pedig a visszatérített összeget jelenértéken. Míg az előbbieknél ez az összeg a fennálló tartozást mérsékli, utóbbiaknál tényleges készpénzes kifizetést jelent.) A fogyasztói követelés mértékét csökkentik a bankok által az elszámolási időszak során nyújtott kedvezmények (tőkeelengedés, az árfolyamgát keretein belül mentesített követelésrész).
| Becsült bruttó hatás | Becsült eredményhatás | |||
| Deviza alapú jelzáloghitelek | Egyéb hitelek és megszűnt szerződések | Összesen | ||
| Bankrendszer és fiókok | 694,9 | 88,7 | 783,6 | 608,4 |
| Teljes pénzügyi közvetítőrendszer | 785,7 | 156,3 | 942,0 | 731,4 |
| Forrás: MNB-számítás |
Az árfolyamrés és a tisztességtelen szerződésmódosítások elszámolása nyomán a jegybank becslése szerint mintegy 17 százalékkal mérséklődhet a háztartások deviza alapú hitelállománya, ezzel párhuzamosan a GDP-arányos háztartási devizaadósság a bankrendszerben 12,2-ről 10 százalék alá csökkenhet. Ez a szint régiós összehasonlításban sem lenne kiugró. Romániában és Lengyelországban, ahol szintén elterjedt a deviza alapú hitelezés, ez az érték 12-13 százalék körül tetőzött, míg Magyarországon 2009 végén a háztartások devizaadóssága meghaladta a GDP 20 százalékát. A devizaadósság döntő részét kitevő jelzáloghitelek forintosítása pedig a jövőben lényegében megszünteti a háztartások nyitott devizapozícióját.
Az elszámolás jelentősen csökkenti a háztartások rendszeres törlesztési terhét is. Egy átlagos svájci frank alapú lakáshitelesnél a tőketartozás 16 százalékkal mérséklődhet (csak a teljesítőket nézve mintegy 19 százalékkal). ha pedig kialakul a hitelek fair kamatszintje, az tovább csökkentheti az adósok terhét. Összességében az elszámolást
követően a tőketartozás mérséklődése és a tisztességes kamatszint visszaállítása átlagosan 20-25 százalékkal mérsékelhetik a deviza alapú jelzáloghitelek törlesztőrészleteit - véli az MNB.
