BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Devizahitelesek: kiderült, kik járnak nagyon jól

Miközben a bankok 800 milliárd forintot buknak a devizahitelek kivezetése kapcsán, az MNB kiszámolta, hogy ügyfelek között hogyan oszlik majd meg a tőketartozás csökkenése.

2014. november 12. szerda, 14:51

Fotó: Dömötör Csaba / Földi D. Attila
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A devizahiteles probléma rendezése a pénzügyi közvetítés minden területére kihat Magyarországon - állapította meg Vonnák Balázs, az MNB Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője a legújabb pénzügyi stabilitási jelentést ismertetve.

Mi történik?

A lakossági devizahitelek kockázatait az árfolyamrés semmissége és a tisztességtelen kamat-, díjemelések miatti elszámolás, a \"fair bankrendszerre\" való áttérés, valamint a forintosítás kezeli. Az intézkedések a bankrendszer tevékenységének minden területére érdemi hatással lesznek.

Pénzügyi stabilitási szempontból különböző irányú folyamatok játszódnak le. Az elszámolás ugyanis a bankrendszer számára azonnali veszteséget okoz, miközben csökkenti a jövőbeni kamatbevételeket. E költségekkel szemben az elszámolás nyomán csökken a háztartások adóssága, a fair (tisztességes) kamatokra visszaállás pedig tovább javítja törlesztési képességüket, miközben a forintosítás kiszámítható törlesztőrészleteket eredményez. A devizahitelek rendezése csökkenti ugyan a pénzügyi rendszer forintlikviditását, egyúttal azonban mérsékli a külföldi forrásokra való ráutaltságot. Az intézkedések a versenyt is élénkítik: a lakossági forinthitelpiacon és a forinti betétpiacon egyaránt.

Mit érzékel ebből a devizadós?

Az elszámolással kapcsolatban a jegybank egy \"típusadósra\" számításokat is közölt. Eszerint a tipikus frankadós 37 ezer frank tőketartozással indult, amelynek 5,6 millió forint volt a felvételkori értéke, összesen 5,7 százalékos hitelköltség mellett, a havi törlesztőrészlet pedig 40 ezer forint volt. Ez a tartozás jelenleg 29,1 ezer frankra (7,5 millió forintra) rúg, miközben a hitelköltség 7,8 százalékon ketyeg, ami havi 78 ezer forintos fizetnivalót jelent.

Jövőre, a banki elszámolás, a forintosítás és az eredeti kamatra (5,7 százalék) való visszaállás után a tőketartozás 6 millió forintra (23,4 ezer frank) mérséklődhet, a havi törlesztőrészlet pedig 56 ezer forintra mérséklődhet - azaz még így is jócskán meghaladja majd az induláskori értéket.

Bár a pénteken a parlament elé kerülő forintosítási törvényjavaslat pontos szövege még nem ismert, valószínűleg a forintosítás utáni kamatok a megegyeznek majd a hitelfelvételkori frankkamatokkal, azaz gyakorlatilag kamatvisszaállítás lesz - derül ki lapunk kérdése nyomán Vonnák szavaiból. (Pontos metódus még nem ismert.) Ez már csak amiatt is valószínű, mert az akkori svájci alapkamat hasonló volt a mai MNB-alapkamathoz. Ezt egészíti majd ki a fair bankolásról szóló törvény új szabályozása, miszerint a három évnél hosszabb futamidejű szerződéseknél legalább hároméves kamatperiódusokat kell alkalmazni, azaz leggyakrabban háromévente változhat az ügyfél által fizetendő kamat és így a törlesztőrészlet.

A kamatvisszaállítás alapvetően megfelelhet majd a bankoknak, mivel szerintük az lenne logikus, ha az új (forint) hitelkamat mértéke összefüggene a kezdeti (frank/euró/jen) kamattal - a kockázatok ugyanis hasonlóak maradtak. Igaz, a szerződések indulása óta eltelt 5-7 évben sok esetben változhattak a körülmények és ezzel a kockázati profil. A Bankszövetség szerdai tájékoztatóján az is kiderült, hogy a bankok korábban azt javasolták a kormánynak, hogy tarthassák meg a korábban az ügyfelekre folyósításkor megállapított hitelminősítést.

Mennyien kapnak vissza sok pénzt?

Jelentős heterogenitás várható az ügyfelek között az elszámolást követő tőketartozás-csökkenésnél - fogalmazta meg lakonikus az MNB. A bankok között markáns eltérések voltak ugyanis mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú kamatemelések mértékében. Így az egyes adósok az elszámolást követően akár igen különböző mértékű adósságleírással is szembesülhetnek.

A svájci frank alapú jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező teljesítő adósok több mint fele (53 százalék) 20 százalék feletti adósságcsökkenést könyvelhet majd el, de magas lesz a 15 százalék alatti adósságcsökkenést elérők
száma is (22 százalék).

Mekkorát buknak a bankok?

Az elszámolás nyomán az MNB konzervatív becslése alapján a pénzügyi rendszer egésze 900-1000 milliárd forintot bukhat, ebből a bankrendszerre és a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeire mintegy 800 milliárd forint eshet. (A magában foglalja a még élő szerződéseknél az eredeti és az átszámított hitelek közötti teljes különbséget, a már nem élő szerződések esetében pedig a visszatérített összeget jelenértéken. Míg az előbbieknél ez az összeg a fennálló tartozást mérsékli, utóbbiaknál tényleges készpénzes kifizetést jelent.) A fogyasztói követelés mértékét csökkentik a bankok által az elszámolási időszak során nyújtott kedvezmények (tőkeelengedés, az árfolyamgát keretein belül mentesített követelésrész).

Az elszámolás hatása a pénzügyi közvetítőrendszerre (milliárd forint
Becsült bruttó hatás Becsült eredményhatás
Deviza alapú jelzáloghitelek Egyéb hitelek és megszűnt szerződések Összesen
Bankrendszer és fiókok 694,9 88,7 783,6 608,4
Teljes pénzügyi közvetítőrendszer 785,7 156,3 942,0 731,4
Forrás: MNB-számítás

Az árfolyamrés és a tisztességtelen szerződésmódosítások elszámolása nyomán a jegybank becslése szerint mintegy 17 százalékkal mérséklődhet a háztartások deviza alapú hitelállománya, ezzel párhuzamosan a GDP-arányos háztartási devizaadósság a bankrendszerben 12,2-ről 10 százalék alá csökkenhet. Ez a szint régiós összehasonlításban sem lenne kiugró. Romániában és Lengyelországban, ahol szintén elterjedt a deviza alapú hitelezés, ez az érték 12-13 százalék körül tetőzött, míg Magyarországon 2009 végén a háztartások devizaadóssága meghaladta a GDP 20 százalékát. A devizaadósság döntő részét kitevő jelzáloghitelek forintosítása pedig a jövőben lényegében megszünteti a háztartások nyitott devizapozícióját.

Az elszámolás jelentősen csökkenti a háztartások rendszeres törlesztési terhét is. Egy átlagos svájci frank alapú lakáshitelesnél a tőketartozás 16 százalékkal mérséklődhet (csak a teljesítőket nézve mintegy 19 százalékkal). ha pedig kialakul a hitelek fair kamatszintje, az tovább csökkentheti az adósok terhét. Összességében az elszámolást
követően a tőketartozás mérséklődése és a tisztességes kamatszint visszaállítása átlagosan 20-25 százalékkal mérsékelhetik a deviza alapú jelzáloghitelek törlesztőrészleteit - véli az MNB.

Domokos László
Domokos László

Ez is érdekelhet