Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány nem csak az internetforgalom megadóztatásából, az irodaipapír-, szappan-, mosószer- és művirágadóból, a szeszes italok adóemeléséből, a kiskereskedelmi láncok többletterheléséből, a cafeteria adójának növeléséből, a befektetési alapkezelők megsarcolásából számít többletbevételre a 2015-ös költségvetésben, hanem a használatarányos útdíj terén is jelentős növelésre készül - értesült a Napi.hu. Mindezzel nem sokkal azután szembesülnek a fuvarozók, hogy jelentős késéssel, de mégiscsak megszületett az útdíjtörvény azon módosítása, amely kétmilliárd forint bírságot oszt vissza 100-120 hazai fuvarvállalkozás számára.
Tízmilliárdokkal növelnék az útdíjbevételeket
A hamarosan parlament elé kerülő, azaz publikussá váló 2015-ös büdzsé egyik eleme, hogy a tehergépjárművek úthasználata után beszedett elektronikus útdíjat átalakítják, mégpedig úgy, hogy abból sokkal több bevétel folyjon be, mint az idén. A Napi.hu információió szerint egyharmadával (!) szednének be többet a 2014-re betervezettnél.
Ez azt jelenti, hogy 150 milliárd forint helyett jövőre mintegy 200 milliárd forinttal kalkulál a tervezet, az útdíjszedés- és ellenőrzés költségeit nem számítva pedig az idénre tervezett 133,9 milliárd forinthoz képest 40 milliárd forint többlettel számol.
Arról egyelőre nincs hír, hogy ezt milyen módon érheti el a kormányzat, de annyi bizonyosnak látszik, hogy az autósoknak nincs miért aggódniuk, számukra marad a mostani matricás rendszer, ami csak az autópályák használatát teszi díjkötelessé.
Hogyan lesz ebből több pénz?
A teherfuvarozóktól beszedendő pénzek elvileg két módon növelhetők: a díjköteles útszakaszok számának növelésével vagy díjemeléssel. Előbbi a jelenleg még ingyenes utak, útszakaszok (például az alsóbbrendű utak) fizetőssé tételével oldható meg, míg az utóbbi akár általános tarifaemeléssel, akár pedig úgy, hogy differenciáltabbá teszik a környezetvédelmi besorolás alapján adható kedvezményeket.
Ha a fizetős hálózat növelése valósul meg, abból az M0 körgyűrű vélhetően kimarad, mert - emlékeztetett egy fuvarpiaci forrásunk - uniós elv, hogy a városokat elkerülő szakaszokat nem lehet fizetőssé tenni. Az ellenőrzések szigorításával viszont lehetne többletbevételre szert tenni, forrásunk szerint ebben akár 10 százalék is benne lehet.
A szimpla útdíjemelés - tehát az alaptarifa feljebb srófolása - szintén szóba jöhet, amennyiben annak jogosságát Budapest számításokkal igazolni tudja Brüsszel felé. A jelenlegi tarifa indoklásába - vagyis hogy az útdíj az építési költségekkel korrelál, és mivel ezek a költségek nem kisebbek az osztrák vagy német építési költségeknél, az útdíj is közel akkora, mint ott - az EU nem kötött bele. Ebből és abból a tényből, hogy az osztrák és a német tarifánál nem sokkal alacsonyabb a magyarországi díjtétel az következik, hogy az alapdíj emelésére nincs túlzottan sok tér.
Ami a tarifatáblázat környezetterhelés szerinti differenciálását illeti, a mostani szabályok szerint az Euro 2-es besorolású járművek számítanak alapnak, az Euro 1-eseket 15-20 százalékos díjtöbblettel büntetik, az Euro 3-asokat és az annál korszerűbbeket 15-20 százalékos kedvezménnyel jutalmazzák. Az Euro 4, 5, 6 besorolású járművek után tehát nem jár extra kedvezmény, amit a modernebb flottával rendelkező vállalkozások természetesen nem tartottak jó megoldásnak. Ez a bevételnövelési szempontokra koncentrálva akár úgy is változhat jövőre, hogy az Euro 3-as feletti besorolásúak kapják inkább a kedvezményt, vagyis a korszerűtlenebb járművek után többet kell majd fizetni.
