A kormányfő azt írta José Manuel Barrosónak, hogy a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról - olvasható a Miniszterelnökség által a kormany.hu oldalon közzétett levélben, ahol a teljes, angol nyelvű verzió is fent van.
A megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembe vételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire - írta Orbán, aki szerint Magyarország tisztában van azzal, hogy tájékoztatnia kell a bizottságot, és időben eleget is tesz e kötelezettségének.
A miniszterelnök úgy véli: az energiaárak emelkedése aggodalomra ad okot nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban. Erről szólt az EB január 22-én kiadott közleménye is, és az elmúlt három évben az Európai Tanács több ülésén is felmerült, hogy az energiaellátás, a diverzifikáció és az éghajlatváltozás kérdésében európai együttműködésre van szükség. Ennek szellemében tájékoztatta a kormányfő a bizottság vezetőjét a paksi bővítésről.
Lázár János államtitkár az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó szerződés 103-as cikkelye értelmében 2013. december 10-én keltezett levélben tájékoztatta Günther Oettingert, az Európai Bizottság energiaügyi biztosát az Oroszországi Föderációval kidolgozott nemzetközi szerződés tervezetéről.
A levélben Lázár János emlékeztette az energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány 2013. november 26-án tájékoztatta az Európai Bizottságot arról a szándékáról, hogy együttműködési szerződést kíván kötni az Oroszországi Föderáció kormányával.
A szerződéstervezet az Oroszországi Föderációval folytatott komplex és konstruktív tárgyalások eredményeképpen az Európai Bizottság ajánlásait figyelembe véve jött létre - tájékoztatta levelében Lázár János az energiaügyi biztost, hozzátéve, hogy a felek hamarosan aláírják a szerződést.
Magyarország áramszükségletének 40 százalékát fedezi a paksi atomerőmű. Az első reaktort 1982-ben állították működésbe, és úgy tervezték, hogy 30 évig üzemel. Bár jelenleg dolgoznak azon, hogy 20 évvel növeljék a reaktorok élettartamát, hosszú távú megoldásra van szükség. A magyar kormány több lehetőséget fontolóra véve úgy döntött, hogy az ország hosszú távú energiabiztonságát egy összetett, magyar-orosz kormányközi megállapodással szavatolja. Ez biztonsági szempontból is a legjobb megoldás, mert jelenleg is orosz reaktorok működnek Pakson - írta a kormányfő, aki szerint évtizedek óta sikeresen a két ország együttműködése a fűtőanyag-ellátásban és az elhasznált fűtőanyag kezelésében is.
A kormányközi megállapodás tervezetét az Euratom szerződés 103. cikke szerinti kötelezettségnek eleget téve a bizottság rendelkezésére bocsátották tavaly decemberben. Mivel a bizottság nem emelt kifogást a dokumentummal szemben, a magyar kormány januárban aláírta az egyezményt.
A megállapodás két új reaktor építéséről, a fűtőanyag biztosításáról és a használt fűtőanyag visszavételéről szól. E költségek fedezésére az orosz állam hitelt nyújt. Jelenleg még folynak az egyeztetések a pénzügyi feltételek néhány részletéről - írta Orbán. Az orosz állami cég, a Roszatom felel a paksi munkálatokért, de amennyiben valamely feladat végrehajtását nem tudja megoldani, az orosz fél nyílt és diszkriminációtól mentes pályázatot ír ki.
Az uniós tagállamok nukleáris együttműködését és az atomenergia békés felhasználását szabályozó Euratom-szerződés alapján egy nukleáris beruházásba fogó tagországnak többféle uniós kötelezettsége is van. Amennyiben olyan szerződést köt, amelynek az EU-n kívüli ország is részese, akkor erről a tényről, illetve a megállapodás tartalmáról az Euratom 103-as cikkelye alapján előzetesen tájékoztatnia kell a bizottságot. Ez a tájékoztatás megtörtént, és Jávor tudomása szerint Brüsszelből valóban nem érkezett kifogás azzal kapcsolatban, hogy a Roszatomot - amellyel az európai nukleáris nagyvállalatok többségének stratégiai együttműködése van - a magyar fél bevonja a paksi projektbe.
Minden atomerőmű-építésre vonatkozik ugyanakkor, hogy a konkrét beruházási paramétereket - technológia, finanszírozás, az energiapiacra gyakorolt hatás - az Euratom Szerződés 41. cikkelye alapján, egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon be kell jelentenie a EB-nek, és Brüsszel adott esetben változtatásokat kérhet, kifogásokat illetve tilalmakat fogalmazhat meg a beruházási elképzeléssel kapcsolatban. Ez utóbbi procedúra tekinthető a beruházási projekt európai engedélyezési eljárásának, és tény, hogy a magyar kormány anélkül állapodott meg minden fontos részletről az oroszokkal, hogy ennek a bejelentési és jóváhagyáskérési kötelezettségének eleget tett volna.
Az EB tehát teljes joggal állítja, hogy Magyarország részéről nem érkezett hozzá hivatalos megkeresés a paksi bővítési beruházásról - aminek még súlyos jogi következményei lehetnek -, viszont az Orbán-kormány azon állítása, hogy Brüsszel szerint a bővítési konstrukció problémamentes, minden valóságalapot nélkülöz, és kizárólag a magyar közvélemény megtévesztésére szolgál - véli az ellenzéki politikus.
