Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere többször hangsúlyozta a vitában, hogy a rendelet nem a hajléktalanokra vonatkozik, hanem bárkire, aki a közterületet választaná életvitelszerű tartózkodásra.
Debrecenben a közterületen élők száma eléri az öt-hatszázat. Egy részük a leghidegebb téli időszakban sem veszi igénybe az éjjeli menedékhelyeket. Ők az éjszakákat elsősorban lépcsőházakban, elhagyott ingatlanokon, erdős, bokros területen épített sátrakban, fából, kartondobozból létesített sufnikban vagy fedett buszmegállókban töltik, ahova napközben is gyakran visszatérnek - olvasható az előterjesztésben.
Ugyanakkor Debrecenben minden hajléktalannak tudnak éjjeli szállást és legalább napi egy alkalommal meleg ételt biztosítani - hangzott el a közgyűlési vitában.
Nincs általános tilalom Magyarországon az életvitelszerűen közterületen való tartózkodásra, az önkormányzatoknak mindössze lehetőségük van arra, hogy a korlátozzák a tartózkodást bizonyos területeken - jegyezte meg. \"Másrészről az alkotmány kötelezi az államot, hogy mindenkinek biztosítson szálláslehetőséget\" - tette hozzá.
A lap kérdésére a diplomata elismerte, hogy Budapesten a becsült tízezer hajléktalanra csak hatezer szálláshely jut. Hozzátette: \"ez Bécsben sincs másként\". A Der Standard adatai szerint az osztrák fővárosban kilencezer hajléktalan él és mintegy ötezer férőhely áll a rendelkezésükre.
A Caritas osztrák katolikus segélyszervezet vezetőjének nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint egyre több hajléktalan megy Magyarországról Bécsbe, a diplomata kijelentette: nem lát összefüggést a közelmúltan hozott törvénnyel, mivel azt még nem kezdték el alkalmazni.
