Ez vár Magyarországra - többet költhetünk

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Átlagban 1,7 százalékos gazdasági növekedést várnak 2014-ra a hazai gazdaságkutatók, ám a prognózisokban erős szórás tapasztalható. Egy biztos tavaly már mind Európában, mind idehaza megszűnt a recesszió, így jövőre magyar gazdaság lassú növekedésbe válthat, ám ahhoz rendkívül kevés lesz, hogy az elmúlt szűk egy évtizedben összeszedett lemaradásából bármit is behozzon, és meglehetősen kérdéses a növekedés tartóssága.

Nem meglepő módon a kormány - és a tőle teljesen független MNB - látja a legoptimistábban a magyar gazdaság helyzetét. A kormány készülő költségvetése 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számol 2014-re. Az inflációs prognózisát a kormány a múlt héten csökkentette a korábbi 2,8 százalékról - ezzel már átvezetve a rezsicsökkentések várható hatásait. A Költségvetési Tanács viszont a 2 százalékos gazdasági növekedésről annyit írt, hogy bár elérhető, de ez a lehetőségek felső sávjában helyezkedik el. Ennek ellenére az MNB kedden nyilvánosságra hozott prognózisában 2,1 százalékos növekedést jósol, mindezt 2,4 százalékos infláció mellett.

Századvég: növekvő fogyasztás, beragadó munkanélküliség

A kormányhoz közel húzó némileg optimista prognózissal állt elő Századvég Gazdaságkutató Zrt. A cég szerint a gazdasági növekedés 1,8 százalék lehet, amit a nemzetközi konjunktúra mellett az élénkülő belső fogyasztás is húzhat. A fogyasztásnak lendületet ad a a reáljövedelmek emelkedése, amely a pedagógus béremelésből és a devizahitelesek újabb várható támogatásból találkozhat. A cég szerint a háztartások fogyasztása az idei 0,3 százalékos növekedés után 2014-ben már 1,5 százalékkal is emelkedhet.

A gyorsuló uniós lehívásoknak köszönhetően - az évek óta tartó csökkenés után - 2014-ben 1,7 százalékkal nőhetnek a beruházások, ez lehet a harmadik pillére a 1,8 százalékos gazdasági növekedésnek. A Századvég inflációs várakozásai 2,8 százalékon ragadtak - mint ismert ez volt a kormány prognózisa is egészen a múlt hétig. A foglakoztatás terén érdemi változást nem vár a cég, előrejelzésük mind idénre, mind jövőre 10,6 százalékos munkanélküliséget jósol.

Pénzügykutató: növekedhet a foglalkoztatás a versenyszférában is

Jóval pesszimistábban látja a magyar gazdaság közeljövőjét a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Pénzügykutató Zrt. A Pénzügykutató szerint a gazdasági növekedés a 1,-1,5 százalékos sávba emelkedhet 2014-be, a előrejelzés centruma 1,3 százalék, az idei fél százalékos gazdasági növekedést követően. A pénzügykutató szerint is megduplázódik a lakossági fogyasztás, ami nem is annyira a reálbérek növekedésének, hanem az óvatosság csökkenésével magyaráznak. A növekvő fogyasztás következtében várhatóan mérséklődik a lakossági megtakarítási kedv.

A javuló konjunktúra révén a Pénzügykutató szerint a munkaerőkereslet bővül a magánszférában is, ugyanakkor a választások miatt a közszférában nem lesznek elbocsátások, így a foglakoztatás éves átlagban 0,7 százalékban emelkedhet, az elöregedő lakosság miatt így 10,4 százalékra csökkenhet a munkanélküliség.

A Pénzügykutató élénkülést vár a beruházások pontosabban a cégberuházások körében is elsősorban a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem, szállítás területén. Stagnálnak a közszféra beruházásai és csökkenek a kormány gazdaságpolitikája által sújtott ágazatokban, vagyis a pénzügyi- és energiaszektorban.

A kutatócég szerint a veszélybe kerülhet jövőre 3 százalékos államháztartási hiánycél: a makrogazdasági kockázatok (adóelmaradás és többletkiadás) és az MNB 2013. évi hiányának megtérítése esetén a deficit a GDP 3,1 százalékára ugorhat . Ahhoz, hogy a 2,9 százalékos hiánycél teljesüljön, mintegy 90 milliárdos megszorítást kell a költségvetésbe beépíteni. Ezt valószínű?leg megteszi a kabinet. A jelek szerint a benyújtandó költségvetésben a nominális GDP felültervezése biztosíthatja szükséges forrást, amit aztán majd szükségszer?en követnek a kiigazítások.

GKI: perspektíva nélkül döcög a magyar gazdaság

A GKI szerint teljesíthető a kormány által megcélzott 2,9 százalékos államháztartási hiány, ám könnyen lehetséges, hogy jövő nyárig évközi kiigazításra lesz szükség. A gazdaság növekedése az európai konjunktúra javulása és a belföldi kereslet - átmeneti, mesterséges, fenntarthatatlan - élénkítése hatására időlegesen az EU átlagát megközelítő, 1,3 százalékra gyorsulhat.

Valódi munkahelyet csak a vevő, a kereslet tud teremteni, a foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta érdemben stagnál, statisztikailag azonban a közfoglalkoztatás növekedése révén javul. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint 2014-ben a 2013. évi 3,5 százalék után 4,5 százalékkal emelkednek. A gyorsulást főleg a közszférában a választásokkal is összefüggésben várható (6 százalék körüli) bérkiáramlás magyarázza, a versenyszektorban az ütem 4 százalék körüli lesz. A reálkeresetek 2,5%-os infláció esetén a 2013. évihez hasonlóan, 2 százalékkal emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének kiterjesztése további mintegy 0,7 százalékponttal növeli nemzetgazdasági szinten a keresetnövekményt. A reáljövedelem 2 százalékos, s a fogyasztás 1,5 százalék körüli emelkedése valószínű.

Az inflációra a választásokig a piacgazdaságokban szokatlan mértékben, de az elmúlt hónapokban kialakult tendenciáknak megfelelően elsősorban az állami döntések hatnak. Az erőltetett rezsicsökkentés és a piaci folyamatok akadályozása, illetve a különböző hatósági tehernövelések mégiscsak elkerülhetetlen továbbhárítása a következő hónapokban összességében bőven 2 százalék alatt tartja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a lassan, de folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Ezért az önkormányzati választások után új áremelkedési hullám várható, a I második félévben 3 százalék körül, 2014 egészében 2,5 százalék körül lehet az infláció - a GKI prognózisa szerint.