Idén június végén mintegy 250 ezer magyar dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ez a teljes munkaképes korú népesség 4,4 százaléka - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb felméréséből. (A felmérés alapját jelentő ezer fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív.) Eszerint a háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy.
A szép KSH számokat a \"kivándorlás\" okozta
A KSH Idén májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban. A Kopint-Tárki Zrt. 2010-re mintegy 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, ez a friss felmérés eredményeivel összevetve azt jelenti, hogy három év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma. Ugyanakkor a KSH felmérése a közfoglalkoztatottak nélkül 2010-2013 között mintegy 100 ezer fős bővülést mutat a magyarországi foglalkoztatottak állományában. Mindez a külföldi munkavállalók számának növekedését figyelembe véve jól mutatja, hogy a foglalkoztatásában komoly átrendeződés ment végbe: a külföldön dolgozók számának bővülése mellett az itthon - legálisan vagy feketén - dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent - olvashatató GKI blogján megjelent elemzésben.
Főleg a diplomások és a szakmunkások mennek
Két részre szakadt az ország: a két déli régióban és az észak-magyarországiban lévő háztartások több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti. E három régióban a munkaképes korúak 6-7, az egyéb régiókban 3-4 százaléka vállal tartósan külföldi munkát.
| Régió | Háztartások arányában | Munkaképes korúak arányában |
| Közép-Magyarország | 6 | 3 |
| Közép-Dunántúl | 8 | 4 |
| Nyugat-Dunántúl | 7 | 3 |
| Dél-Dunántúl | 11 | 7 |
| Észak-Magyarország | 12 | 6 |
| Észak-Alföld | 7 | 3 |
| Dél-Alföld | 12 | 6 |
| Összesen | 9 | 4 |
| Forrás: GKI Zrt. |
A fővárosi háztartásokból kisebb arányú (7 százalék) a munkavállalási célú migráció, mint a vidéki településeken (9-10 százalék). Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma, a kisebb munkanélküliségi arány - vélik a kutatók. A háztartás nettó összjövedelme szerinti a felső 25 százalékos körben a háztartások 17 százalékában van külföldön dolgozó felnőtt. Részben ennek következménye, hogy a háztartási jövedelem magas. A háztartásfő iskolai végzettsége alapján a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében az átlagot meghaladó az arány, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak külföldön munkát vállalni.
