Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Matolcsy György jegybankelnöki, Balog Ádám alelnöki és Pleschinger Gyula monetáristanács-tagi kinevezése az MNB nagyobb kormányzati befolyásoltságát, a jegybank alapító okiratának átírása pedig az elnök hatalomcentralizációját jelzi - mutat rá friss elemzésében Pasquale Diana. A Morgan Stanley elemzője szerint rövid távon mindennek csak minimális hatása lehet a monetáris politikára, hiszen a monetáris tanács galambjai már korábban de facto átvették a hatalmat a kamatcsökkentések révén.
Középtávon az unortodox politika kimerülhet abban, hogy különböző módokon több hitelforrást csatornázzanak be a gazdaságba - ennek semleges illetve pozitív hatást tulajdonít az elemző.
Sokkal nagyobb hatású és potenciálisan kockázatos lehet viszont az, ha a jegybank devizatartalékait a lakossági devizahitelek forintra váltásához akarnák felhasználni. E lehetőségre - húzza alá a szakértő - érdemes lesz figyelni, különösen a 2014-es választások közeledtével. A közvélemény-kutatások azt jelzik ugyanis, hogy jelentős a határozatlan szavazók aránya, és népszerű volna egy olyan intézkedés megvalósítása, ami kedvezően hat a háztartásokra.
Az elemzés - amely megállapítja, hogy 36 milliárd eurónyi devizatartalék van felhalmozva az MNB-nél - kitér arra is, hogy miként segíthetne a kormány a mintegy 13 milliárd euró értékű devizahitellel terhelt háztartásokon. Az egyik, járhatónak és az eddigi eseményekkel összhangban lévőnek tűnő út lehet, hogy egy mesterséges árfolyamot határoznak meg (mint a végtörlesztés esetén - a szerk.), és azon váltják át a hiteleket, kamattámogatott forinthitelre. Ez a megoldás persze veszteséget jelentene, épp akkorát, mint amennyit a háztartások nyernének az ügyön. Elképzelhető, hogy az állam és a bankok megosztoznának ezen a veszteségen. A kormánynak ez szimplán fiskális költséget jelentene, a bankok terheit pedig adóoldalról lehetne enyhíteni.
